Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.

A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.

1798-ban egy franciaországi erdőben vadászok egy 12 év körüli fiút találnak, aki vadember módjára él az erdőben. Beszélni nem tud, csak artikulátlanul kiáltozik, ruhátlanul járkál, gyökereket és makkot eszik. Miután rátalálnak, a Süketnémák Intézetébe viszik és Dr. Itard (François Truffaut) kezd el foglalkozni vele. A jólelkű orvos kollégáival ellentétben nem hajlandó elfogadni, hogy a gyermek szellemi fogyatékos. És mivel szenvedélyesen érdekli, hogy milyen az az ember, aki saját fajtársaitól elszakítva a civilizáció hatásaitól érintetlenül töltötte el élete első éveit, magához veszi a fiút és személyesen törődik vele. Házvezetőnője segítségével, emberfeletti türelemmel és határtalan szeretettel próbálják védencüket, Victort ránevelni a civilizált viselkedésre.