Hongkong, 1962: Chow, a helyi napilap főszerkesztője és felesége új lakásba költöznek egy előkelő környéken. Ugyanazon a napon költözik melléjük Li-Zhen és férje. Feltűnő, hogy mindketten házastársuk segítsége nélkül költöztek be. Egyre több időt kezdenek együtt tölteni, miután párjuk munkára hivatkozva sokat marad távol. Egy napon rájönnek, házastársaik éppen egymás szeretői. A felfedezés sokkolja mindkettejüket. Chow őriz egy titkot, mely eredetileg édes bosszú lett volna, de egészen másképp végződött. Lizhen, akinek a férje már egy ideje Chow feleségével folytatott viszonyt, most beleesett a Chow által felállított csapdába. A bosszú tökéletes volt, legalábbis annak tűnt. Ám bekövetkezett, amire Chow nem számított: beleszeretett Li-Zhenbe...

Harold Crick, az adóellenőr, arra ébred, hogy egy hang kommentálja minden mozdulatát és gondolatát, ráadásul később azt is bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik. A férfi kétségbeesetten megpróbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal, az eleven pékkel.

A rendező előző filmje, a Szerelemre hangolva két házasember, Mr. Chow és Mrs. Chan keserédes, soha be nem teljesedő szerelmi románcát mesélte el. A történet folytatásában a 2046. számú hotelszobában Mr. Chow könyvet ír egy vonatról, amely a jövőbe, 2046-ba repíti utasait, ahol azok állítólag megtalálják elveszett emlékeiket. Hogy az utazás mennyire sikeres, senki nem tudja, mert még egyetlen ember sem tért vissza. Most azonban valaki visszatér. Ott járt 2046-ban, és úgy döntött, visszajön, hogy változtasson a múltján. (port.hu)

A női lábak teremtik meg a világ harmóniáját és egységét – vallja Bertrand. Hősünk egész életében mással sem törődött, mint hogy minél közelebb kerüljön a női nemhez, hogy minél több nőt ismerhessen meg, és hogy minél több időt tölthessen nők társaságában. A nők és a női lábak iránti rajongása néha őrült cselekedetekre sarkallja. Például képes összetörni saját kocsiját, csak hogy kideríthesse egy formás lábú nő lakcímét, akit az utcán látott egyszer. Bertrand nem nevezhető nőcsábásznak vagy szoknyavadásznak: szenvedélyes érdeklődését nem pusztán a szexuális vágy táplálja, hanem annál mélyebb csodálat a női nem iránt. Bertrandnak végül különös szenvedélye miatt kell meghalnia. Temetésén pedig csak nők vesznek részt.

A világ és egy jaguárcápa nincs felkészülve Steve Zissoura Bill Murray és legénységére, akik őszintén hiszik, hogy profi tengerkutatók. Sokadik képtelen dokumentumfilmjük ünneplésekor Zissou elhatározza, hogy bosszút áll azon a jaguárcápán, amelyik felfalta kedvenc munkatársát. Az őrület csak fokozódik, amikor egy Ned Plimpton Owen Wilson nevű fiatalember jelenik meg a hajón, és azt állítja, hogy Zissou fia.

1996-ban a Rolling Stone magazin újságírója, David Lipsky (Eisenberg) egy ötnapos interjúját követhetjük nyomon az elismert íróval, David Foster Wallace-al (Jason Segel), aki éppen nagysikerű regénye, az Infinite Jest könyvturnéjának a végét járja. Ez idő alatt a két férfi feltárulkozik egymásnak, örömüket és fájdalmaikat is megosztják a kudarcokról és sikerekről.

C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.

A fényképész Alex egy nap odalép egy koppenhágai kocsmában a gyönyörű Aimée-hez, és Rómába invitálja a meghökkent nőt. A véletlen találkozás vége szenvedélyes szerelem, de a körülöttük lévő világ, a dán főváros mindent megkavar. Alex lassacskán ráébred, hogy a valóság és a képzelet határai teljesen elmosódnak, és a férfinak el kell döntenie, hogy milyen messzire képes elmenni az igaz szerelemért? A filmmel 2003-ban a Cannes-i Filmfesztiválon Christoffer Boe rendező elnyerte a legjobb első filmért járó Arany Kamera díjat, s ez Európai Filmdíjak közül pedig az Év Európai Felfedezettje kitüntetéssel jutalmazták.

Karácsonykor Izzik a levegő, amikor egy romantikus regényíró találkozik egy jóképű férfival, aki pont úgy néz ki, mint a jóképű főszereplő könyveiben.

Bones, az öreg kalózkapitány betér egy fogadóba és kivesz egy szobát. Egy nap furcsa csomagot kap egy vénemebertől. Ezt Bones nem éli túl, abban a szent pillanatban meghal. A kocsmárosné és a fia, Jack átnézik a vénember holmijait, hátha találnak valami pénzt, de az egér elcseni előlük a fiók kulcsát. Ő ugyanis tudja, hogy ott lapul a kincses sziget térképe.

Henry, Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavarják sem szenvedélyeinek gyakorlásában - nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban. A szenvedélyeinek rabjaként, számtalan furcsa sorsú figurával hozza össze az élet, akik akárcsak ő, próbálnak az élet súlya alatt egyensúlyozni, ezzel szolgáltatva a megfelelő ihletet az ő írásaihoz.

Narancs megyében mindig süt a nap, a srácok terepjárókon járnak suliba, egyébként meg szörföznek a hűs habokon. Ám még egy ilyen felhőtlen vidéken is terem olyan, aki unja a narancsot. Shaun Brumder jeles tanuló, és kedélyesen tölti napjait szörfdeszkája, állatvédő barátnője, alkoholista anyja, tolószékes mostohaapja és folyamatosan betépett bátyja társaságában. Ám egy szép napon egy könyv hatására úgy dönt, író lesz, és a Stanford egyetemre jelentkezik, ahol példaképétől, a híres írótól tanulhat. Csakhogy a jelentkezési lapját véletlenül elcserélik egy hasonló nevű fűfaló lúzeréval, így aztán megkezdődik az írópalánta vesszőfutása a hőn áhított iskoláért és szabadságért.

Filozofikus burleszk egy megszállott természettudósról, Nathanról (Tim Robbins) és furcsa feleségéről, Lila-ról (Patricia Arquette), akik egy nap az erdőben sétálva vademberre (Rhyas Ifans) bukkannak. A fiatal férfi a vadonban született és ott is nőtt fel. Magukkal viszik, elnevezik Puffnak, majd Nathan laboratóriumában úri modorra kezdik nevelni a szőrös, beszélni sem tudó lényt. A kísérletek nagyon jól haladnak, egyedül Puff ősi, elementáris erejű szexualitásával nem tudnak mit kezdeni.

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.