Mr. Wada, az üzletember, és Ujiie, a jakuza egyedi, izgalmas karakterek, akiket főnökeik Kínába küldenek, hogy találjanak meg egy jade-lelőhelyet, de végül valami egészen másra lelnek az ország egy eldugott szegletében. A két szereplő kalandos utazása idővel az emberi lélek költői boncolgatásába fordul, miközben csodás tájakat és képeket látunk. Miike egyik legszebb filmje ez, ami ezúttal nem akarja a nézőt tabudöntögető módon megbotránkoztatni. Érdekes egyvelege a mágikus realizmus stílusjegyeivel élő mesének és a vicces gegekkel teli börleszk-filmmel keveredő keserédes-nosztalgikus melodrámának. A japán kultrendező kéznyoma természetesen ezen a történeten is rajta van, a rá jellemző abszurd humor és a furcsán csomagolt komoly tartalom révén.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.

Új helyre költözik Ricardo családja, így új iskola vár a tizenegy esztendős srácra. A beilleszkedést alaposan megnehezíti számára, hogy a suliba járó kölykök mind tehetős családból származnak, Ricardo famíliájának viszont anyagi gondjai vannak. A fiú sajátos módját választja az alkalmazkodásnak, kegyes hazugságokkal traktálja az osztálytársait. Ám idővel rájön, hogy a hazudozásnak is megvannak a maga veszélyei. A hullámok összecsapnak a feje felett, és el kell dönteni, hogy bevallja-e az igazat, vagy továbbra is megpróbálja fenntartani a látszatot.

2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.

Az egyedülálló Muna West Bankben, Izrael elszeparált, palesztin ellenőrzés alatt álló részében él a tinédzser fiával, Fadival. Minden nap át kell kelnie az ellenőrző ponton, hogy eljusson a bankba, ahol dologozik. A helyzet megváltozik, amikor zöld kártyát kap az Egyesült Államokba. A palesztin asszony Jeruzsálemből Chicagóba utazik a fiával, ám már a repülőtéren megszabadítják őket a pénzüktől. Munáék a nővéréhez, Raghdához és családjához költöznek. Megpróbál a szakmájában elhelyezkedni, de csak egy gyorsétteremben kap munkát. Fadinak is nehezen megy a beilleszkedés az iskolában.

Az 55 éve született Fassbinder korai - az Antitheater ihlette - kamarafilmje München egyik elővárosában játszódik a hatvanas évek végén. Főszereplői nagyrészt munkanélküli fiatalok, négy pár, akik azért alkalmilag partnert is cserélnek egymás között. Bérházak hátsó udvarán, játszótereken, bárokban, lakásokban mulattatják céltalanul az időt: veszekednek, isznak, unatkoznak, mígnem egy görög vendégmunkás fiú kerül be a társaságukba...

Isabelle, bár mélyen vallásos, pornográf történetek írásával keresi kenyerét. Egy napon isteni küldetésként New Yorkba utazik, és ott az amnéziás csavargó Thomas-szal találkozva megpróbálja a férfi múltját kideríteni és megváltani őt. Thomas, aki képtelen visszaemlékezni saját bűnöző múltjára, és a pornósztár Sofia-val való régi kapcsolatára, meg akarja menteni a két nőt a nyomukba eredő könyörtelen bérgyilkosoktól, miközben beleszeret Isabelle-be.

New York, Brooklyn-híd, július 4. reggele. Bobby és Kate, a fiatal szerelmespár élete legnagyobb döntésével kénytelen szembenézni. A lány terhes és bizonytalanok, mit tegyenek. A családi piknikre tartanak, de összekülönböznek azon, hogy elmondják-e a hírt a többieknek. Végül Bobby a sorsra bízza a döntést: feldob egy pénzérmét. Az átlagos nap szétválik és a néző megtudja, mi történik attól kezdve, hogy azt a döntést hozzák, hogy megtartják, illetve elvetetik a gyereket, Brooklyn, avagy Manhattan felé indulnak. Látszólag egyszerű kérdés, megannyi válasszal.

Isaacet, a tolószékhez kötött rádiós riportert egy füles egy titokzatos földalatti csoportosuláshoz vezeti, melynek tagjai furcsa lelki betegségben szenvednek - nem képesek megbékélni azzal, hogy testük kifogástalanul működik és arra vágynak, hogy testi fogyatékkal rendelkezzenek. Isaac közeli kapcsolatba kerül a csoport egyik tagjával, Fionával , aki beleegyezik abba, hogy segít neki feltárni a sztorit, de valójában csak a férfi paralízise érdekli. Minél közelebb kerülnek egymáshoz, a nő annál elszántabban keresi a lehetőséget arra, hogy tolószékbe kerüljön. Mikor Isaac egy beavatkozásnak hála csodával határos módon felgyógyul, a férfi és a nő szerepe felcserélődik, ami egészen új megvilágításba helyezi kettejük kapcsolatát.