Loretta, aki egy egyszerű szénbányász lánya, nagyravágyó férjének nyomására kimozdul gyermekkora kisvárosának egyhangú környezetéből. Célja pedig, hogy country-énekesként meghódítsa a világot. A siker végül elérhető közelségbe kerül, ám nem biztos, hogy a pénz és a csillogás az, amire Loretta igazán vágyik?

A kommunizmus eszméje romantikusnak hatott Reed, a radikális amerikai újságíró és Louise Bryant, az elismerésért küzdő írónő számára. Ezért is utaztak a forradalom színhelyére, a távoli Oroszországba. Reed teljesen az új eszme hatása alá kerül, annak elkötelezett támogatója lesz. Így amikor visszatér az Egyesült Államokba, könyvet ír a forradalomról és megalapítja az amerikai kommunista pártot. Ahhoz azonban, hogy elfogadtassa az új szervezetet, ismét Oroszországba kell utaznia. Ez az út viszont már korántsem bizonyult olyannak, mint amilyennek képzelte.

Bécs, Ausztria, 1910. A fiatal festő, Egon Schiele feltörekvő, provokatív és szabad művész, akinek erotika jellemezte munkássága legalább annyira sokkolja, mint amennyire lenyűgözi a művészetkedvelőket.

Bayard Rustin aktivistának rasszizmussal és homofóbiával kell szembenéznie, amikor az 1963-as washingtoni menet megszervezésével segít változtatni a polgárjogi történelem menetén.

Látványos film az amerikai történelem egyik legvitatottabb legendája, G. A. Custer tábornokról (1839-1876), akit a korabeli kalandfilmek legnépszerűbb sztárja, a jóvágású Errol Flynn alakít. Hősiesen küzd a csatamezőn a déli seregekkel, majd az indiánokkal, akik között ott harcol Őrült Ló, vagyis Quinn, s közben elnyeri a bájos Libbie kegyeit is, ám végül a kapzsi vasúttársaság fondorlatai mégis legyőzik...

A XV. század végén járunk. Az európai hegemóniáért küzdő két nagyhatalom, Franciaország és Spanyolország harcának célkeresztjébe a reneszánsz itáliai városállamok feletti uralom kerül, amelyeket dúsgazdag, családi oligarchiák uralnak: Milánót a Sforzák, Firenzét a Mediciek, míg Róma legbefolyásosabb családjának az Orsiniek számítanak. Az egyházi és világi kinevezésekkel, házasságokkal fenntartott kényes politikai egyensúlyt minden idők leghírhedtebb dinasztiájának, a Borgiáknak előretörése borítja fel, amikor is Rodrigo Borgiát VI. Sándor néven pápává választják. A pápai udvar így a szentség álarca mögött a bűn fellegvárává válik, s hamarosan méregkeverők, bérgyilkosok, zsaroló levelek, fenyegetések és lefizetések jutnak főszerephez.