Inger és Ellen két nővér, akik egy párizsi autóbuszos utazásra indulnak. Amikor Inger bejelenti a csoportnak, hogy mentális gondokkal küzd, egyesek szánalommal tekintenek rájuk, mások egyenesen diszkriminációval. Párizsba érve kiderül, hogy Inger titkol valamit múltja egy szereplőjével kapcsolatban, és végül az egész csoport bevonódik a válaszkeresésbe. Az egy hét eseményeit felölelő film kérdése, hogy megélhető-e emberi különbözőségeink ellenére is a szeretet és az egymás iránti törődés.

A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.

Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.

A film két barát történetét követi nyomon, akik a Balti-tenger partján nyaralnak. Az egyikük képzőművész, a másikuk író, és mindketten azt remélik, hogy a nyaralás inspirálja őket a saját művészetükben való munkára. Amikor azonban találkoznak két idegennel, a dolgok egy kicsit intimebbé válnak. Mindeközben egy erdőtűz egyre közelebb ér hozzájuk.

A középkorból fennmaradt egy írásos legenda, hogy a viharos IX. században egy nő lépett Szent Péter trónjára. A barbárság és romlottság korszaka volt ez, amikor az egyház gyakran inkább oltalmat, mintsem elhivatottságot jelentett. És ennek az erőszakkal teli kornak valamennyi históriája és legendája közül a legmaradandóbb Johanna nőpápa története volt, melyet világhírű könyvében Emmanuel Rodisz is megörökített, és amely most olyan világsztárok részvételével elevenedik meg mint Liv Ullmann, Trevor Howard, Olivia de Havilland, Maximilian Schell és Franco Nero.

1918-ban Amerika belépésével csúcsosodik ki az I. világháború. A német légierőben föleg az arisztokrácia tagja szolgálnak. A pilótahiány miatt a a vezérkar lehetővé teszi az alacsonyabb osztályból származók belépését is. Egyikük Bruno Stachel. Már kezdettől fogva nem tudott beilleszkedni a csapatba, ennek ellenére mégis megpróbálja bebizonyítani, hogy ő jobb pilóta, mint mások. Miután repülő ásszá válik, a prarancsnokság propagandacélokra használja fel, mint nemzeti hőst, ami a katonák harci szellmét hivatott növelni és az alacsonyabb osztályból származók is lehetnek sikeres tisztek. Immelmann volt az első pilóta, aki megkapta a Pour le Mérite érdemrendet, Németország legmagasabb katonai kitüntetését. Ez a medál később a „Kék Max” néven vált ismertté Immelmann emlékére. A kitüntetését II. Vilmos császár adta át 1916 januárjában.

Háborús bűnösként Izraelbe szállítják Howard W. Campbell amerikai drámaírót 1961-ben. Miközben a férfi a börtönben megírja élete történetét, megelevenedik a múlt. Campbell a szüleivel került Németországba, ahol az irodalmi élet megbecsült tagja lett. Egyik nap különös látogató keresi fel. Frank Wirtanen ráveszi, hogy kémkedjen az amerikaiaknak. Campbell náci szimpatizánsnak adja ki magát, nácibb lesz a náciknál. Ám gyűlölettel teli beszédei valójában kódolt üzenetek. A háború után a férfi új személyazonosságot kap és Amerikában telepszik le. A kilétét azonban felfedik. Kurt Vonnegut regényéből.

Hans idegenlégiós, majd rendőr volt, mielőtt egy prostituálttal való kapcsolata miatt elbocsátották. Azóta zöldségkereskedőként járja a várost kocsijával. Úgy érzi, az élete tönkrement: anyja elvárásainak sosem tudott megfelelni, élete nagy szerelmét nem tudta feleségül venni, munkáját elvesztette. Iszik, veri a feleségét, majd egy szép napon szívrohamot kap. Felépül, de többé nem dolgozhat, kénytelen átadni az üzletet egy légióból ismert barátjának, Harrynak. Az üzlet felvirágzik, de Hans végképp feleslegessé válik. Törzskocsmájában előre elhatározott szándékkal felesége és barátai szeme előtt halálra issza magát - és senki sem akadályozza meg ebben.

Az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának 1914-ben. Végigszenvedi a szadista kiképző altiszt embertelen gyakorlatait, a katonaélet összes gyötrelmét, majd halálos sebet kap, mégpedig aznap, amikor a hivatalos hadijelentés szerint "nyugaton a helyzet változatlan".

A futball világbajnoksággal járó kavarodást kihasználva egy csapatnyi dörzsölt bankrabló mesteri tervet eszel ki, mellyel több millió fontot zsákmányolhatnak egy londoni bankból, mielőtt bezúzzák a használt bankókat. A tökéletes alibi is megvan: becsekkolnak egy Németországba tartó járatra, majd kisurrannak a reptérről, és a terv szerint furgonjukkal belehajtanak a bank épületébe, majd felmarkolják a dohányt, mielőtt még a gépük felszállna. Azonban hiba csúszik a gépezetbe, és hamarosan már nem csak a bankrablással, hanem a fogságukba esett húsz tússzal, és a bankot ostromló rendőrséggel is meggyűlik a bajuk. Az óra persze feltartóztathatatlanul ketyeg: 90 perc, míg a repülő felszáll, és milliók készpénzben, amivel kereket kéne oldani. Kemény meló még a legelszántabb kasszafúróknak is!