A gyászoló fafaragó összetört szívének meggyógyítására varázslatos módon életre kelt fabábu, Pinokkió története.
Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.
Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.
A James F. Cooper regényéből készült kalandos és egyben romantikus film még abban az időben játszódik, amikor Anglia és Franciaország egymás ellen háborúzott Amerikában. Az örökös háború megosztotta az indián törzseket, és arra kényszerítette őket, hogy állást foglaljanak valamelyik fél mellett. Sólyomszem, a mohikánok között nevelkedett sápadtarcú beleszeret egy angol tiszt lányába, Corába. A huron Maguának is szüksége van a lányra, hogy sakkba tudja tartani az angolokat. Sólyomszem (Daniel Day- Lewis), Csingacsguk, Unkasz, Alice és Cora (Madeleine Stowe) megkezdik véget nem érő menekülésüket.
Egy varázslatos országgal határos kis faluban egy fiatal férfi, Tristan Thorn megígéri kedvesének, hogy elhozza neki a lehullott csillagot, ezért bemerészkedik a falon túli birodalomba. Útja a legmerészebb álmain is túlmutató világba viszi, és felfedi valódi kilétét.
A Martin család vásárol egy egyszerű háztartási robotot. Olyat, ami némán behozza a teát, kipucolja a cipőket, és soha nem zavar. Aztán nagyon hamar rájönnek, hogy az ő robotjuk kicsit más, mint a többi: mindenről véleménye van, jó pár dologba beleszól, és ami a legmeglepőbb - van, akit nagyon meg tud szeretni: például a kislányt, akire vigyáznia kell. Csaknem kétszáz évig szolgál Martinéknál, és nem létező szívébe az érkező gyerekek és unokák is belopják magukat. Egyre erősebbé válik benne a vágy, hogy egyszer tényleg jön egy mérnök, aki valóra válthatja a gép vágyait.
1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.
Nick egy kellemes, jóképű, elvált karrierista, aki imádja a fiát, munkaidejét pedig a dohányipar szolgálatában tölti. Vezető szóvivőként szinte a lehetetlent kell véghezvinnie: népszerűsíteni a dohányzást a mai világban. Az idők azonban változnak és a rájuk nehezedő nyomás hatására a dohányipari cégek egyre inkább úgy érzik, hogy reklámtevékenységüknek befellegzett. Úgy tűnik minden összeesküdött Nick ellen: tudományos kutatások egyértelműen bizonyítják a dohányzás egészséget károsító hatását, hovatovább halálos természetét; a fiának olyan apafigurára van szüksége, akire felnézhet; ráadásul Marlboro Man is haldoklik és kész lerántani a leplet a tüdőrákról. A helyzet csak fokozódik és Nick kénytelen szembenézni a helyzetével: vagy megadja magát a körülményeknek, vagy szellemi energiáit összeszedve saját javára fordítja a helyzetet.
A férje halála után Shin-ae az eredeti koreai címet jelölő kisvárosba költözik kisfiával, hogy új életet kezdjen, ám itt egy újabb szörnyű csapással sújtja a sors. A sokk feldolgozásához a helyi keresztény gyülekezet, illetve egy autószerelő-műhelyet üzemeltető férfi igyekszik segítséget nyújtani.
Penelope Keeling, élete alkonyán hatalmas vagyon birtokosa lesz. Édesapja egykor nem sokra becsült festményei felértékelődnek, aranyárban vennék a műkincspiacon, de Penelope így sem hajlandó megválni tőlük. A három gyermekét szeretetben, de szegénységben felnevelő asszony akkor döbben rá, hogy a szeretet nem minden, amikor lánya és fia, a pénzéhes Nancy és Noel mindenáron rá akarják tenni a kezüket a gondtalan jólétet biztosító örökségre. Csupán a kétgyermekes Olivia tartja tiszteletben anyja akaratát, és Penelope olyan döntésre kényszerül, amit egyik anya sem vállalna fel szívesen.
Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…
Elizabeth a francia tengerpartra megy nyaralni, míg férje Párizsban marad a sok munkára hivatkozva. Lánya pedig már egyedül szokott elutazni, így Elizabeth úgy érzi, végre szentelhet egy kis időt magának is. Megismerkedik a gyermekét egyedül nevelő Julie-val. Jól megértik egymást, hiszen a fiatalasszony problémái ugyanazok, amin korábban Elizabeth már keresztülment. Kettejük csípős megjegyzéseivel követhetjük a megannyi középkorú görcsös házaspárt és kapcsolatát letagadó, lányokra vadászó férfit a luxus üdülőhely harsány színpadán...
December 21-én, amikor a legrövidebb a nappal, Will Stanton a születésnapját ünnepli. Most éppen a tizenegyediket. Olyan ajándékot kap, amire biztosan nem számított és valószínűleg nem is nagyon vágyott. Megtudja, hogy kiválasztott kevesek utolsó élõ képviselõje: az õ feladata, hogy megvédje a világot a sötétség gyõzelmétõl. Mert a sötétség erõi sosem adják fel a harcot és sosem csüggednek; kitartóan hisznek a maguk igazában. Will mágikus jeleket követve, az idõben elõre- és visszautazva, az antik Rómától a távoli jövõig vándorolva próbálja teljesíteni feladatát: a Karácsonyig tartó napok számára sosem látott kalandokat, csodákat és küzdelmet hoznak.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.