A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr., parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa, de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan Rooney (Paul Newman) is rájön, hogy a fiú szemtanúja volt egy gyilkosságnak. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a veszedelmes gyilkos.

Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül. A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éles lövedéket is bevetnek. A Véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.

Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.

A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért valószínűleg néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. De hamarosan megdöbbentő felfedezés történik: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Ám mindenkinek megdönthetetlen alibije van... S ekkor közbeszól a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki szinte kizárólag logikai úton találja meg a kulcsot a megoldhatatlannak tűnő rejtélyre.

Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat

Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)

1972. október 13-án egy repülőgép - fedélzetén egy Chilébe tartó uruguayi főiskolai rögbicsapattal és kísérőivel - rossz látási viszonyok közé került, és egy vulkán hófödte csúcsába ütközött. A kettétört repülő lezuhant, s bár az utasok és a legénység egy része azonnal meghalt, a szerencsés többség vérző sebekkel és törött csontokkal megúszta a balesetet. A túlélők meleg ruha és élelem nélkül várták a segítséget, de a mentőosztag nyolc napos kutatás után feladta a keresést. Néhány hét után eljött a pillanat, amikor dönteniük kellett. Nem volt más választásuk megtették azt, ami elképzelhetetlen: barátaik holttestéből táplálkoztak. Amikor az időjárási viszonyok megengedték, három fiú elhagyta a tábort, hogy segítséget hozzon... A film az emberi kitartás győzelmének igaz története.

Deborah E. Lipstadt amerikai történésznek bíróság előtt kell megvédenie igazát - és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.

1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.

A titkosszolgálat szerint áruló van az FBI soraiban. A nyomok a legmagasabb szintre, Robert Hanssen igazgatóhoz vezetnek. A huszonhat éves, kiképzés alatt álló ügynökjelöltre, Eric O'Neillre vár a legnehezebb feladat. Be kell férkőznie Hanssen bizalmába és le kell lepleznie a "vakondot", aki lepaktált a szovjetekkel. Asszisztensként került a gyanúsított mellé és a legfőbb dolga, hogy bizonyítékot találjon a gyanúba keveredett felettese ellen. A szupertitkos akció keretében mindenféle segítség és biztosíték nélkül kell belevágnia a veszélyes kémjátszmába. Valós történet alapján.

Tom és Nicola tökéletesnek hitt élete egyik pillanatról a másikra darabjaira hullik. Tomnak mindene megvan, amit valaha is akart álmai háza, sikeres munkája, gyönyörű felesége, és a második gyerek is már úton van. Amikor egy decemberi estén Tom ágyba fekteti a kislányát, nem sejti, hogy a következő reggelre minden veszélybe kerül. A férfit ledönti lábáról a pusztító betegség, a vérmérgezés. Tom és Nic a családjukért és egymásért küzdenek, és csak a kapcsolatuk erőssége, amit megmentheti őket.

Az 1990-as évek közepén Dublin leginkább egy harcmezőre hasonlított, néhány nagyhatalmú drogbáró küzdött egymással a piacért. Meglepő módon nem a rendőrség, hanem egy bátor újságírónő, Veronica Guerin (Cate Blanchett) bizonyult a legkomolyabb ellenfelüknek. Guerin buldog szívóssággal követte az eseményeket, és leleplezte a dílereket. A nő az olvasói és a hazája iránt érzett felelősség mellett családjára is komoly figyelmet és energiát fordított, és nemzeti hőssé vált az írek szemében. Joel Schumacher valós történeten alapuló filmje hiteles képet vázol az ír konfliktusról, és megrendítő portrét fest az újságírónőről, aki mindent kockára mert tenni az igazság felkutatása érdekében.

Az 1930-as évek végén Lady Sarah Ashley férje Ausztráliában próbálja eladni az utolsó birtokukat, egy marhalegelőt. Mivel lassan halad az ügy, az asszony utána utazik a távoli földrészre, hogy kezébe vegye a dolgok intézését. Darwin városában azonban a férje helyett a nyers modorú, durva marhatenyésztő várja, akit mindenki csak Hajcsárnak nevez. A kegyetlen ügyintéző, Neil Fletcher összejátszik a marhabáró Carney királlyal, hogy megszerezzék Sarah földjét. Az asszony a birtok megmentése érdekében kénytelen összefogni a Hajcsárral, ezerötszáz marhát kell átterelniük Észak-Ausztrália kemény vidékén.

1943-ban két tengerész, David Herdeg és Jim Parker egy olyan hadihajó fedélzetén szolgál, amelyen egy rendkívüli tudós különös kísérleteket folytat. A professzor arra törekszik, hogy láthatatlanná tegye a hajókat a radarok, s így az ellenség számára. A kísérletet siker koronázza, de egy váratlan katasztrófa során a legénység minden tagja elpusztul, kivéve Herdeg és Parker közlegényeket. Ők ketten váratlanul 1984-ben, a nevadai sivatagban találják magukat. Longstreet professzor az eltelt negyven év dacára továbbra is a kísérleten dolgozik, s az eltűntnek hitt tengerészeket a jelenbe varázsolja. Amikor Herdeg és Parker rájönnek, hogy mi történt velük, megpróbálnak elszökni a professzor elől, mert félnek, hogy könnyen a vesztüket okozhatja...