Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

A harmincas évei elején járó nő idegeneket hívogat, azt színlelve, hogy rákbeteg fiatal lány. A szívfacsaró beszélgetések során kapcsolatokat alakít ki, melyeknek azonban mindig véget vet, amikor azzal fenyegetnek, hogy túl szorossá válnak. Irm ezzel a sajátos módszerrel védekezik a gyorstisztító szalonban végzett egyhangú munkája, valamint az ágyhoz kötött beteg anyja ápolása okozta frusztráció ellen. Azután kapcsolatba kerül Sinával, aki úgy gondolja, hogy barátot talált benne. Anyja közeli halála és a szerepjáték kettős szorításában Irm egyre inkább vonzódik Sinához. Tudja, hogy eljön a nap, amikor el kell mondania az igazságot.

Egy esztendővel a tragikus baleset után újra találkozik a hat barátnő. A szokásos évi kalandtúrájukra ezúttal Appalache-hegység egyik barlangrendszerét nézték ki. A föld mélyében újra utoléri őket a balszerencse, kőomlás eltorlaszolja a felszínre vezető utat. Kiderül, hogy Juno, az expedíció vezetője, egy feltérképezetlen barlangba hozta őket, így senkitől sem számíthatnak segítségre. Ráadásul a föld alatt még leselkedik rájuk valami vagy valaki, amely tökéletesen alkalmazkodott a sötétséghez. Amikor a rájönnek, hogy ők a préda, harcba szállnak a kimondhatatlan szörnyűség ellen.

Az istenfélő Lazarus meggyötört és szomorú. Rae szexuális zaklatás áldozataként, mindenhol szerelmet keres, de soha nem talál rá. Félmeztelenül, eszméletlenre verve hever az út szélén, mikor Lazarus rátalál. Hazaviszi és ápolja a lányt, mialatt sajátos módszerével megpróbálja rávenni, hogy változtasson az életén.

Az alaszkai Barrow egy Isten háta mögötti kis település, melyet legtöbbször a nagy hó elzár a külvilágtól. Itt északon a tél elképesztően kegyetlen: nem elég hogy szörnyű hideg van és állandóan esik a hó, egy teljes hónapig fel sem kel a nap, sötétbe burkolva a városkát 30 napon át. De van egy faj, akiknek kedvez a napfény teljes hiánya. És amikor egy vámpírhorda szállja meg a várost, rettegés tölti el az ottlakó emberek szívét. A szörnyű teremtmények ugyanis élelemre vadásznak, és nem kegyelmeznek senkinek, akiben még van egy csepp kis vér

A rendőrséget 1973. augusztus 20-án egy isten háta mögötti tanyára vezényelték Travis megyében, Texasban. Amit Thomas Hewitt, a helyi vágóhíd egykori munkásának síri hangulatú házában találtak, az olyan vérfagyasztó volt, hogy egész Amerikát sokkolta és rémületbe ejtette. 33 megölt ember, 33 lemészárolt áldozat földi maradványait találták itt, sokak szerint minden idők legszörnyűbb, többszörös gyilkosságának helyszínén. Az áldozatainak bőréből készült groteszk maszkot viselő, láncfűrészét fenyegetően meglóbáló gyilkos a lapok címoldalára került. A megtörtént esetet feldolgozó, A texasi láncfűrészes hátborzongató utazásra hívja a nézőt. A főként reklámfilmeket rendező Marcus Nispel az 1974-ben készült, s hazánkban bemutatásra nem került, ma már klasszikusnak számító The Texas Chainsaw Massacre című film remake-jét készítette el. A film érdekessége, hogy az 1974-es filmet szintén Daniel Pearl fényképezte.

Amikor a Zachary klán tagjai elkezdenek a családjuk múltjával foglalkozni, felfedezik, hogy egyikük, Rachel valójában indián család szülötte, akit még kicsi gyerekként elraboltak a törzsétől. Amikor ez a tény napvilágra kerül, azonnal elszabadul a pokol. Az indiánok visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért.

New York Cityben ismeretlen járvány üti fel a fejét, amely ártatlan gyermekek ezreinek életét fenyegeti. A járvány hordozói ellen Dr. Susan Tyler (Mira Sorvino), a tehetséges fiatal tudós és férje, Dr. Peter Mann (Jeremy Northam), a Járványügyi Központ igazgatóhelyettese veszik fel a harcot. Dr. Tyler több csótányfaj DNS-ének kombinálásával igyekszik megfékezni a betegség hordozóit. A létrehozott ellenfajt Júdás-fajnak kereszteli, és Dr. Mann közreműködésével telepíti meg New York élõvilágában. Csakhogy három évvel a járvány sikeres megfékezése után a New York-i metróalagutak sötét labirintusában különös halálesetek keltenek riadalmat. Kiderül, hogy a genetikailag manipulált csótányok nem, hogy nem haltak ki a beléjük ültetett enzimektõl, de megnõttek és rendkívüli intelligenciára tettek szert: képesek önmagukat embereknek álcázni...

Az indián háborúk véget értek, a győztes fehér hódítók rezervátumokba kényszerítik a maroknyivá zsugorodott rézbőrű népet. A dakota Sólyom ősi otthona, Black Hills felé tart, ám útközben asszonyát, Kékhajút megölik a vérszomjas Bashan fehér banditái, akik a helyi földbirtokosok zsoldjában állnak. Sólyom bosszút esküszik a gyilkosok ellen, jogos hadjáratával azonban csak felhevíti az indiánellenes indulatokat, veszélyeztetve a két közösség törékeny békéjét.

A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket. Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.