Murakava (Takeshi Kitano) a tokiói jakuza egyik legmegbízhatóbbtagja. A főnökök ugyanakkor tartanak is tőle, féltve hatalmukat. Ezért amikor Okinava-ban kitör a háború két rivális banda között, Murakava-t és embereit küldik el rendet csinálni, abban a reményben, hátha nem mindegyikük tér vissza élve erről a küldetésről... A Szonatina ízig-vérig igazi Takeshi Kitano film. Megtalálható benne a rá jellemző brutalitás, de emellett rajta kívül szinte senki más nem képes így ábrázolni ezeknek a kegyetlen gengsztereknek a lelki világát, illetve a japánok - legalábbis európai szemmel nézve - különös viszonyát a halálhoz.

A fiatalon jakuzává vált Kenji hűséget esküszik régimódi főnökének, és megfogadja, hogy a változó időkben is tartja magát a család törvényeihez.

Adott egy szadista yakuza főnök, akinek rejtélyes körülmények között nyoma vész, de nem csak ő tűnik el, hanem egymilliárd jen is. Kakihara, a klán alvezére kettős motivációtól hajtva ered a nyomába: egyrészt a gang-hűség nem hagyja nyugodni, másrészt az, hogy szadizmusa mellett kedveli a mazochista játékokat is, és a főnök volt a kedvenc játszótársa. Az elsőszámú gyanúsított egy rivális banda vezetője, akiből úgy próbálnak meg információt kiszedni, hogy bőre alá dugott kampóknál fogva fellógatják, majd meglocsolják némi forró olajjal, s hogy ez sem hat, végső megoldásként különböző testrészeit szúrják keresztül kötőtűhöz hasonlatos tárgyakkal. Mint később kiderül, a fickó ártatlan, az akció félreértés volt, s ezt Kakihara nyelve bánja. Bocsánatkérésként ugyanis kénytelen lenyisszantani, természetesen premier plánban, hogy élvezhessük a részleteket. A főnök eltűnése mögött azonban Jijii és csapata áll. Jijii, aki regresszív hipnózisban tartja Ichit, a skizoid gyilkológépet.