Jeff és apja a magányos szívek furcsa párosa. Az apa, Harry belép egy számítógépes társkereső klubba, hogy meglelje álmai hölgyét. Fia, az egyéjszakás kalandoktól és zajos melegbároktól megcsömörlött Jeff igazi kötődésre vágyik. De ha rálel az igazira, mit szól majd az apja?

Artur Rimbaud az 1800-as évek egyik legismertebb és legkiemelkedõbb költõje volt: zsenialitásáról ódákat zengtek, műveit imádták az emberek, ám kevesen tudják róla, hogy verseinek legjobbjait szinte gyerekként, 15 és 19 éves kora között írta. Rimbaud vidékrõl Párizsba szökve, kissé naiv, a végletekig romantikus ifjúként a nagyvárost járva keresi más költõk társaságát és így hozza össze a sors 1871-ben kora másik irodalmi nagyságával, a megbotránkoztató életet élõ Paul Verlaine-nel. A művészpáros kapcsolata rövidesen nem csupán a versek területére terjed ki, hiszen a feleségével folyamatosan kegyetlenkedõ mentor, Verlaine, érzelmileg is az ujja köré csavarja a nála tehetségesebb Rimbaud-t. Kettejük viharos szerelmi viszonyát nemsokára az árulás, az erõszak, a testi- és hatalomvágy, a bujaság, a megalázás és féltékenység sötét örvénye húzza mind mélyebbre.

Quentin Crispet , a neves angol tévés személyiséget meghívják New Yorkba, hogy előadást tartson a boldogságról. A különc férfi azonnal beleszeret a Nagy Alma kavalkádjába, és úgy fönt, hosszabb időt is eltölt abban a közegben, ahol az excentrikusságot tárt karokkal fogadják. Mikor azonban félreértelmezhető kijelentést tesz az AIDS-szel kapcsolatban, nagyrészt melegekből álló baráti társasága azonnal kitagadja őt. A férfi csak úgy tudja ismét megváltani a jegyét a népszerűségbe, hogy felkarol egy AIDS-beteg művészt, és szembenéz saját hiúságával.

Bernard hat éven át szolgálta főkomornyikként a gazdag dohány örökösnőt. Akkor tűnt fel Doris küszöbén, amikor a nő elbocsátotta az előző főkomornyikot. A nincstelen, nyíltan homoszexuális Bernard megkapta az állást. Rövid idő alatt beférkőzik Doris kegyeibe, egyre szorosabb kapcsolat alakul ki közöttük. Az asszony ügyvédei megkérdőjelezik érzelmei valódiságát, ám ő visszautasítja a feltételezést, hogy az örökösnő pénzére hajtana. Doris halála után a családja, a barátai, de még az ügyvédei is megdöbbennek, amikor kiderül, hogy vagyonának nagy részét a férfira hagyta.

Johannes és Lydia Klare számára az Istenbe vetett hit a legfontosabb. Egy stuttgarti kis közösséget vezetnek együtt sikeresen, az emberek hallgatnak rájuk és bíznak bennük. Az a terv, hogy adományok révén tovább növeljék a gyülekezetet, azonban a párnak akad közben egy ettől eltérő, fontosabb feladata is. Amikor egy nap az utcán felfigyelnek a hajléktalan Simonra, magukhoz veszik és a helyes útra terelgetését tűzik ki célul. A fiú kábítószeres problémákkal küzd, de a gyógyszerek mellet van egy másik konfliktus forrás is, ugyanis a fiú meleg. A vallásos pár számára ez egy hatalmas kihívást jelent, mivel ez nem összeegyeztethető a hitükkel.