"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.
Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.
A 121 éves Jack Crabb, a világ legvénebb embere maga az élő történelem. Történész érkezik az öregek otthonába, hogy hitelesen lejegyzetelhesse a régi idők utolsó élő szemtanújának szavait. Jack mesélni kezd: tízéves korában a csejennek fogságába esik, akik indiánként nevelik, de kíváncsi ifjúként visszacsábítja a sápadtarcúak világa. Éveken át keresgéli a helyét a két kultúra között, s hihetetlen kalandok részese lehet. Volt fehér és indián felesége, a legendás Vad Bill Hickok barátjává fogadta, s ő az egyedüli túlélője Custer tábornok utolsó rohamának a Little Big Horn folyó melletti mészárlásnál. Vajon az évszázad hőse volt, vagy az évszázad hazudozója? Dustin Hoffman lebilincselően személyesíti meg a címszereplőt, egyforma hitelességgel jelenítve meg annak több mint száz éven át, 15 éves korától 121 éves koráig átívelő életpályáját.
Dickens Karácsonyi énekének szokatlan, ám megkapó feldolgozását láthatják a nézők. A Muppet show teljes gárdája, Breki béka, Miss Röfi, Gonzó a patkány és a többiek mind-mind Dickens örökzöld karácsonyi történetét elevenítik meg ebben a szokatlan Muppet show-ban. Ráadásként a főszerepet a világhírű brit színész, Michael Caine játsza.
Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.
A hírhedt pornográf írót, Sade márkit (Geoffrey Rush) a francia forradalom elején elmegyógyintézetbe zárják. A bolondok között jól érzi magát, ám új felügyelő érkezik. Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) megpróbálja jó útra téríteni az élénk fantáziájú nemest, akinek hűséges rajongója, Madeleine (Kate Winslet) sorra kicsempészi Sade további lázító írásait. Az erkölcstelen művek híre eljut a császárig, aki a keménységéről híres Royer-Collard doktorra (Michael Caine) bízza a márki elhallgattatását. Az intézet falai között hamarosan elszabadul a pokol, Sade ugyanis minden büntetést kinevet, minden tiltásra fittyet hány. A két férfi összecsapása elkerülhetetlen.
Röviddel a tél beállta előtt hallgatag idegen bukkan fel az osztrák Alpok eldugott völgyében, melynek közösségét sötét titok egyesíti. Brenner gazda és fiai szigorúan uralkodnak ebben a mikrokozmoszban, ahol hamarosan titokzatos halálesetek történnek.
Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.
Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.
Newland Archer nem sokkal eljegyzése után megismerkedik menyasszonya rokonával, a kétes hírű Ellen Olesnkával. Archer, a helyi elõkelõ társaság megbecsült tagja saját társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa Ellen Olenska megtépázott hírnevét. Azonban az idõ múlásával egyre erõsebb vonzalom ébred benne az asszony iránt, egyre jobban tetszik neki az, ahogy Ellen szembeszáll a társasági illemmel és a képmutatással. Amikor Newland felismeri saját érzelmeit, úgy dönt, hogy egyre jobban sietteti May Wellanddal kötendõ esküvõjét, ám mégis bevallja Ellennek, hogy mit érez iránta. Az asszony azonban tudja, mit jelentene Newland számára egy kompromittáló viszony, s inkább elhagyja New Yorkot.
Háború tör ki Wyomingban az újonnan betelepült kelet-európai emigránsok és az ott élő telepesek között az 1890-es években. Ez utóbbiak szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat és vagyonukat az éhező, koldusszegény bevándorlókkal szemben. Az elkeseredett emigránsok élére a befolyásos jogász, James Averill áll. A helyzetet rontja, hogy a férfi és a szövetség egyik fő embere, Champion ugyanabba a nőbe szerelmes. Averill megtudja, hogy Ellának, a helyi nyilvánosház tulajdonosnőjének a neve is szerepel a szövetség halállistáján.
Catherine Weldon, az özvegy festőnő az 1880-as évek elején New Yorkból Észak-Dakota államba utazik, hogy megfesse a híres indián törzsfőnök, Ülő Bika portréját. Amikor megérkezik a Standing Rockba, az amerikai hadsereg tisztjének, Silas Groves-nak a nyílt ellenszenvébe ütközik, aki csapatokat állított fel a Lakota rezervátum köré, hogy elnyomja az őslakosok föld iránti jogos követelését. Catherine és Ülő Bika barátságát rossz szemmel nézik a kormányzat képviselői. Igaz történet alapján.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".
A nagy vonatrablás megtörtént esemény: 1855-ben, a krími háború idején az úri rabló, Edward Pierce és társai kifosztották a London-Párizs expresszvonat postakocsiját, amelyben a katonák zsoldját szállították.
A huszadik század elején egy ifjú lány szeme előtt csupán a jó házasság reménye lebegett. Beatrix Potter másképp gondolkodott, szembeszállt a kor elvárásaival. Szülei nem értették, miért utasít el minden kérőt, hogy csak a könyveknek és a képzeletének éljen. Miután Beatrix megismerkedik Norman Warne-nal, a szárnyait próbálgató könyvkiadóval, szenvedélyes szerelem bontakozik ki kettejük között. Elhatározzák, hogy a rosszalló vélemények ellenére publikálják Miss Potter történeteit. Könyvei azóta klasszikusok lettek, generációk sora nőtt fel rajt
1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.
A gazdag gróf gyönyörű lánya kikezd apja inasával, Jeannal, aki mellesleg a szakácsné jegyese. A társadalmi és vallási szabályok tiltják, hogy gazda és szolgálója között bármiféle viszony létrejöhessen, így szükségszerűen el kell válniuk egymástól.