Frank W. Abagnale dolgozott orvosként, ügyvédként és egy nagy légitársaság másodpilótájaként - és mindezt a huszonegyedik születésnapja előtt. A szélhámosság nagymestere emellett briliáns csekkhamisító is volt, szakértelme több millió dollárt hozott neki a konyhára. Carl Hanratty FBI ügynök legfontosabb küldetésének tartotta, hogy elkapja Franket és a törvény színe elé vigye, de Frank mindig egy lépéssel előtte járt és a hajsza folytatására kényszerítette.
Chris Gardner mindent elkövet, hogy a családja boldogan, biztonságban éljen. Ám a szerencse valahogy sosem szegődik mellé. Bár fáradhatatlanul próbál meggazdagodni, egyre szegényebbek lesznek, végül a felesége is elhagyja. A férfi magára marad az ötéves kisfiával. Chris ekkor kockázatos lépésre szánja el magát. Feladja állását, és jelentkezik egy bróker cég tanfolyamára. Miközben egyre mélyebbre merül a brókerkedés rejtelmeiben, pénz híján hamarosan várótermek, menhelyek lakói lesznek. Chris bízik abban, hogy jókedvvel, szeretettel minden bajt legyőznek.
A süket-néma, a külvilággal semmiféle kommunikációra nem képes kislányhoz, Helen Kellerhez új nevelőnőt fogadnak a szülei. Annie Sullivan hihetetlen akaraterővel, bátorsággal és következetességgel, a környezet - és a nézők - számára olykor szinte elviselhetetlen módszerével végül megtanítja a kislányt az együttélés legelemibb szabályaira, érzelmei kifejezésére. A két főszereplő, Anne Bancroft és Patty Duke 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott megrázó alakításáért.
A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.
Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.
Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.
A francia nemzeti ikonná vált Edith Piaf dalain nemzedékek nőttek fel. A külvárosi Párizs nyomorából a New York-i rivaldafényig jutó kis veréb sorsát megelevenítő film mozaikos történetszövéssel viszi végig a nézőt az énekesnő életútján.A bordélyházban eltöltött gyerekkori évektől kezdődően az utcai énekeslány felfedezéséig; a színpadi fellépések sorozatán keresztül, s a nagy szerelem megtalálásán át egészen Piaf halálos ágyáig ível a történet. A címszerepben remeklő Marion Cotillard azonosulása hátborzongató. A Taxi sorozatban feltűnt színésznő ezzel az alakításával beírta magát az egyetemes filmtörténet legnagyobbjai közé.
Stephen Hawking, a világhírű fizikus-csillagász tudós ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinnel veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezését és megszűnését, a fekete lyukakat, a teret, az időt, a téridőt kutatja. Tudományos nézeteit az e portréfilm címével azonos, óriási nemzetközi sikert elért könyvében is kifejtette. A filmben barátai, családjai, munkatársai elbeszéléséből bontakozik ki a tudós gondolkodásmódja és élettörténete.
Franz Jägerstätter osztrák földművelő paraszt, aki megtagadja a nácik oldalán való harcba lépést. A Hitler-rezsim árulással vádolja és halálra ítéli őt. Felesége, Fani és gyermekei iránti megingathatatlan hitének és szeretetének köszönhetően Franz továbbra is szabad ember tud maradni. A film igaz eseményeken alapul.
Az angol Diana hercegnõ élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, mely csillogással és botrányokkal volt kikövezve. Az emberek szerint Diana mindig is szálka volt az angol királyi ház szemében. Nem véletlen, hogy a hercegnõ tragikus halálát követõen II. Erzsébet és a királyi család nem jelent meg a nép elõtt. Anglia értetlenül állt királynõje hallgatása elõtt, mindenki elítélte a protokollhoz ragaszkodó királyi családot. A történet arról a feszültséggel és érzelmekkel teli hétrõl szól, amely a szívek hercegnõjének halála után megrendítette az angol monarchiát.