Don Birnam (Ray Milland) első ránézésre egészséges és normális fiatal írónak tűnik, a valóságban azonban már hosszú ideje az alkohol rabja. Testvére és menyasszonya mindvégig mellette állnak a józanság felé vezető rögös úton, ő azonban állandóan visszaesik és pénz hiányában is könnyedén megtalálja a módját, hogy felöntsön a garatra. Egy részegen áttivornyázott éjszaka után egy kórház kijózanító osztályán köt ki, ahonnan megszökve hazatérése előtt kiváltja egy zálogházból az ott leadott pisztolyát, abban a reményben, hogy lesz elég ereje véget vetni nyomorúságos életének Billy Wilder 1945-ös klasszikus filmje a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriájában is Oscar-díjat nyert. A filmhez készült 1972-es szinkronban a főszereplő Ray Milland magyar hangját Latinovits Zoltán kölcsönzi.
Franciaország, 1940. Lucile Angellier a megszállás első napjait kénytelen irányításmániás anyósával tölteni, miközben mindketten várják a híreket férjéről, aki hadifogságba esett. A párizsi menekültek lassan beszivárognak a városba, akiket csakhamar a német katonák követnek, hogy letelepedjenek a lakók házaiban. Lucile eleinte megpróbál tudomást sem venni a jóképű és kifinomult német tisztről, Bruno von Falkról, aki az ő otthonukban szállt meg. Azonban nem telik bele sok időbe, hogy a szerelem összefonja őket. Vajon a háborús körülmények között van esélyük a boldogságra?
Mr. Wada, az üzletember, és Ujiie, a jakuza egyedi, izgalmas karakterek, akiket főnökeik Kínába küldenek, hogy találjanak meg egy jade-lelőhelyet, de végül valami egészen másra lelnek az ország egy eldugott szegletében. A két szereplő kalandos utazása idővel az emberi lélek költői boncolgatásába fordul, miközben csodás tájakat és képeket látunk. Miike egyik legszebb filmje ez, ami ezúttal nem akarja a nézőt tabudöntögető módon megbotránkoztatni. Érdekes egyvelege a mágikus realizmus stílusjegyeivel élő mesének és a vicces gegekkel teli börleszk-filmmel keveredő keserédes-nosztalgikus melodrámának. A japán kultrendező kéznyoma természetesen ezen a történeten is rajta van, a rá jellemző abszurd humor és a furcsán csomagolt komoly tartalom révén.
A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.
A választások előtt autóbalesetet szenved az egyik politikai párt vezetője. Az ellenzéki pártnak a lehető legrosszabbkor jött mindez, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint jól állnak, és úgy tűnik, hogy Lorne Kjeldsen személyében ők adják majd a környezetvédelmi minisztert. A férje körüli botrány miatt azonban változhatnak az esélyek. Ulrik Torp újságíró első pillantásra csak a címlapsztorit látja az esetben, bár többen szeretnék eltussolni a történteket. Rájön, hogy mindez talán nem is a véletlen műve, vannak, akik hasznot húznak belőle. De kinek áll érdekében az események befolyásolása?
A Becéző szavak című film folytatásában Aurora idősebb lett és sokat változott. Tágas texasi házában az élet nagy kérdéseire keresi a választ. Emlékkönyvet ír. A legjobb barátnőjével idézi fel a régi napokat. Emma lánya korai elvesztése után Aurora túláradó szeretettel neveli tovább az unokáit. A tizennyolc éves Melanie és két bátyja úgy érzi, hogy állandóan beleavatkozik az életükbe, nem véletlen, hogy nem találják a helyüket. Mindezt látva, Emma egykori legjobb barátnője nem hagyja annyiban a dolgot. Patsy gyakran kritizálja Aurora nevelési gyakorlatát. Larry McMurtry regényéből.