A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett részleteiben gyönyörködhet a néző, a milliós nagyvárosok forgatagában, a szinte néptelen sivatagok látványában, a különböző népcsoportokhoz tartozó emberi arcokban, de láthatunk balettszerűen mozgó gyártósoron dolgozó robotokat, az ipar képeit, és láthatjuk az emberi pusztítás nyomait is. Koyaanisqatsi hopi nyelven annyit jelent: egyensúlyából kibillent világ - kizökkent világ. Reggio filmje hol megnyugtatja a nézőt, hol csodálkozásra készteti, de mindenképpen gondolkodásra serkent. Célja, hogy meglássuk a világ hétköznapi csodáit, és megértsük, hogy milyen veszélyek fenyegetik változó világunkat, ha az embernek köszönhetően kibillen a kényes egyensúly!

Mózes, akit a Nílus habjain ringatózó fonott kosárkában találtak, a fáraó udvarában nevelkedik. Elnyeri Szeti fáraó jóindulatát, és a lánya, Nefertiri szerelmét is, de egyúttal halálos ellenséget is szerez a sértett trónörökös, Ramszesz személyében. Amikor a bosszúszomjas Ramszesz lesz a fáraó, és fény derül Mózes valódi származására, ő visszatér a zsidó néphez, és a Vörös-tengeren keresztül kivezeti őket az egyiptomi rabságból az ígéret földjére, a Kánaánra...

Rabszolgának született. Királyok nevelték. Vezér lett belőle. Történetét az egész világ ismeri, milliók tisztelik a nevét, ő Mózes. Az Egyiptom hercege az örökség és a sors epikus igényű drámája. Mózes története és útja a rabszolgától a hercegen át a felszabadítóig, évezredeken át fennmaradt, nemzedékek sorát nyűgözte le a hit, remény és szabadság időtlen témáival. A DreamWorks első egész estés animációs filmjéhez az Oscar-díjas Hans Zimmer írt dalokat és zenét. A film káprázatos képi világán pedig több mint 350 animátor, művész és technikus dolgozott.

Egy egyiptomi fúvószenekar vendégségbe érkezik Izraelbe, ám hamar kiderül, hogy senki nem várja őket. Útnak indulnak hát az ismeretlenbe, de hamarosan teljesen eltévednek. Egy fiatal zsidó vendéglősnő és családja fogadja be őket éjszakára. Az arab kultúrát terjeszteni érkezett zenészek mind saját vérmérsékletűk szerint dolgozzák fel a történteket, ki szórakozni indul az éjszakába, ki inkább bezárkózna a külvilág elől.

A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.

Rizzo felügyelő, azaz Piedone (Bud Spencer) újra akcióban, ezúttal egy gazdag olajmágnás csinos unokahúgát (Cinzia Monreale) szabadítja ki. A mentőakció során rájön, hogy az emberrabló (Karl-Otto Alberty) egy nemzetközileg körözött, rendkívül veszélyes bűnöző, aki különböző álneveken bujkál. Piedone nem ijed meg az árnyékától, és nyomozni kezd, hogy kiderítse, mi áll a rablás hátterében. Hamarosan rájön, hogy a bűnöző egy új olajfinomítási eljárás részletes tervét akarja megszerezni, ezért Egyiptomba utazik. Arra nem számít, hogy ezúttal Piedone is a nyomában van, akinek már nagyon viszket a tenyere egy-két kiadós pofonra.

Klaatu a világűr mélyéről érkezett a Földre, űrhajójával a Central Parkban száll le. Különös tervvel áll elő, mellyel meghökkenti és elborzasztja a világot. Szerinte a bolygónk rendkívül rossz állapotban van. Ezért mindent elpusztít, hogy azután majd a most élő fajok klónjaival újra benépesítse a Földet. Az egyetlen probléma, hogy az embernek nincs helye ebben a világban, ugyanis őket tartja felelősnek a jelenlegi katasztrofális állapotáért. Klaatu robotjai hamarosan működésbe lépnek, senki sem képes megállítani a jó szándékú pusztítást. Senki, hacsak nem Helen.

A legendás egyiptomi harcos ihlette film 5000 évvel ezelőtt játszódik Gomorra hírhedt városában, ahol egy gonosz uralkodó elhatározza, hogy kiirtja a sivatag minden nomád népét. A néhány megmaradt törzsnek, akik sosem voltak szövetségesek, most egyesülniük kell, vagy elpusztulnak. Tudván, hogy ellenségük egy varázsló látomásaira támaszkodik, felbérelnek egy profi gyilkost, Mathayust, hogy tegye el láb alól a látnokot.

Lord Maxton az amatőr egyiptológus és médiacézár Luxorban végez nagyszabású régészeti ásatást. Hosszan tartó sikertelenség után feltárják Zottnak, a bosszúállás istenének szentelt sírkamrát, ahol Azuri (Tony Curtis) a hűtlen főpap múmiája fekszik. Azuri háromezer évvel korábban bűnös viszonyt folytatott az istennek szentelt egyik szűzzel, Kiával. Büntetésül elevenen mumifikálták, hogy élő halottként őrizze Zott kincseit. Maxtonék nem törődve a sírkamrában található figyelmeztetésekkel kiszabadítják Azuri szellemét, aki engedelmeskedve Zott parancsának bosszút áll a kincsrablókon. Azurinak még egy fontos feladatot teljesítenie kell istenének. Vissza kell szolgáltatnia Zottnak Kia szökött szellemét, aki most egy gazdag amerikai özvegy személyében Luxorba érkezett.