Francis Ouimet 1893-ban, egy Massachussets-i munkáscsalád gyermekeként született, és a golf bűvöletében nőtt fel. A golf abban az időben a gazdagok és kiváltságosok időtöltése volt, míg a sportágat az angol és skót profi játékosok uralták. Francis labdaszedőként kezdett dolgozni az egyik golfklubban, míg a szabadidejében maga is megpróbálkozott a játékkal. Kimagasló tehetsége révén ő lett az első amatőr, aki indulhatott az amerikai nemzetközi bajnokságon. Kemény küzdelem bontakozott ki az ismeretlen amatőr és Anglia első profi golfjátékosa, Harry Vardon brit bajnok között.
Dr. William Marston, a Harvard Pszichológia Karának professzora találta fel a modern hazugságvizsgálót, amelyet rendőrség is alkalmaz. Dr. Marston ezen felül arról is ismert, hogy ő találta ki a Wonder Woman-t. Marston többszerelműségben élt feleségével, Elizabeth-tel, aki szintén pszichológus és feltaláló volt, valamint Olive Byrne-nel, egykori diákjával. Ez a nem hétköznapi kapcsolat vezetett a hazugságvizsgáló feltalálásához. Feltételezhetően Elizabeth és Olive karakterei szolgáltak Wonder Woman alapjául. Marston végül 1947-ben bőrrákban halt meg, de a két nő a férfi halála után is együtt maradt, és együtt is nevelték fel Marston gyermekeit.
Michael Peterson egész életében arról álmodozott, hogy híres lesz. A forrófejű, huszonkét éves srác úgy gondolta, ennek legegyszerűbb módja, ha kirabol egy postahivatalt. Petersont azonban gyorsan elfogták és hét év börtönbüntetésre ítélték. Végül több mint harmincnégy évet töltött rács mögött, ebből harmincat magánzárkában. A hollywoodi sztár, Charles Bronson nevet is itt vette fel. Hírnevét fékezhetetlen természetével, túszejtő akcióival szerezte. Az Egyesült Királyság legerőszakosabb rabjaként tartották számon, aki nemcsak a fegyőrökre, de a társaira nézve is állandó veszélyt jelentett. Átváltozásáról, életéről több könyvet írt.
1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.
A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.
Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.
1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.
A magányos feleség és anya, Diane Arbus New York-i lakásának ablakából megpillant egy maszkos alakot, akiről kiderül, hogy ő a titokzatos új szomszéd. Diane vonzódni kezd a férfihoz, és elhatározza, hogy lefényképezi. Találkozásuk gyökerestül felforgatja az életét, és felébreszti benne a zsenit, hogy végül a huszadik század meghatározó művészévé válhasson.
Józef Klemes Pilsudski, a XX. század lengyel történelmének egyik legnagyobb hatású politikusa, hosszú utat tett meg a Lengyel Szolcialista Párttól a függetlenné váló Lengyelország államfői pozíciójáig. Életének történetébe 1901-ben kapcsolódunk be, amikor a Lódz-ban letartóztatott Pilsudski átkerül Szentpétervárra, egy elmegyógyintézetbe. Az éhségsztrájktól és az elektrosokktól legyengült Pilsudskit barátai megszöktetik az Intézetből, és a Monarchiához csatolt lengyel területre menekítik. Ettől kezdve Pilsudski élet-halál harcot kezd a cári birodalom ellen, Lengyelország egyesítéséért. Megteremti a lengyel lövészek szövetségét, ezzel megalapozva az I. Világháború alatt harcoló Lengyel Légiókat, melyek az Osztrák-Magyar Monarchia oldalán küzdenek a háború alatt. Életének ez az első fejezete kalandokkal és izgalmakkal teli, megmutatja erős személyiségét és politikai éleslátását.