Andrew Beckett - egy jólmenő nagyvállalat tehetséges ügyvédje - homoszexuális. Ezt sikerül egészen addig titokban tartania, amíg meg nem támadja a halálos kór, az AIDS. A látható jelek miatt a vállalat elbocsátja Beckett-et, persze koholt vádak alapján. Andrew nem nyugszik bele a döntésbe, felkéri Joe Miller ügyvédet, vállalja el az ügyet. Joe először elutasítja a felkérést előítéletei miatt, de azután ügyvéd énje kerekedik felül, s elvállalja az ügyet.
A helyi pucckirálynő-választás győztesei (Patrick Swayze és Wesley Snipes) Hollywoodba repülhetnek a döntőre. Ám ők repülés helyett az országutat választják, és a harmadik szépséggel (John Leguizamo) nekivágnak Amerikának egy rozzant Cadillacben. Kabalaként magukkal visznek egy fényképet, melyen a címbéli hölgy és üzenet látható. Amikor tragacsuk lerobban, egy szakadt kisvárosban kell eltölteniük a hétvégét. Syndersville-ben nagy a felbuzdulás a férfi lakosok körében, hiszen jó nők ritkán érkeznek ebbe a porfészekbe. A három grácia alaposan felbolygatja a város életét.
Kao Vaj-tung azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült. Tisztes karriert futott be Amerikában, a lehetőségek hazájában, s már az állampolgárságot is megszerezte. Bankszámlája olyannyira meggyarapodott, hogy Manhattan egyik legmenőbb negyedében futja lakásra. Idősödő szülei odahaza Tajvanon boldogan élnének, míg meg nem halnak, ha fiukat boldog férjnek és családapának tudhatnák. Ám a házasságnak, amire a szülők oly forrón vágynak, komoly akadálya van: Vaj-tung Simont szereti. Egyetlen megoldás van: az aggódó rokonságnak prezentálni kell egy nőnemű menyasszonyt, s erre megvan az eszményi önkéntes jelölt Vej-vej, az illegálisan bevándorolt kínai festőművész leányzó személyében.
Finnország egyik leghíresebb alakja még művésznevében is hazájára reflektál. A Tom of Finland néven alkotó Touko Valio Laaksonen (1920-1991) ikonikus figurája a queer kultúrának. Több mint négy évtizedes pályafutása alatt körülbelül 3500 rajzot készített, szereplői pedig rendre hiper-maszkulin férfiak szűk ruhákban. A művészettörténészek ma már a homoerotikus képzőművészet legmeghatározóbb alakjaként tartják számon, pedig 19 éves korában csak saját szórakoztatására kezdett rajzolni. A második világháborúban is szolgáló Laaksonennek karrierje során a cenzúrával is meg kellett küzdenie, mire a meleg mainstream csúcsára érve saját kiadót hozott létre műveinek. Életéről most az egyik legsikeresebb finn rendező, a csak kasszasikereket jegyző Dome Karukoski készített egész estés mozifilmet.
Hector szálka az iskola konzervatív igazgatójának a szemében, a diákok viszont rajonganak érte. A munkásnegyedből származó tanítványait az Oxford és a Cambridge egyetem felvételijére készíti fel szokatlan módszerekkel, ami az elitnél is kicsapja a biztosítékot. A kérdés az, hogy a nevelés csupán eszköz a cél elérésére, vagy a személyiségfejlődés szempontjából fontos, milyen oktatóktól kapják a diákok az útravalót. Miközben Hectort az elbocsátás réme fenyegeti, a srácok elhatározzák, hogy megvalósítják álmaikat és igazolják kedvenc tanáruk módszereit.
Steve Russell hosszú éveken keresztül a törvénytisztelő polgár, tökéletes férj és apa szerepét játssza, ám egy nap beleun és kitör belőle. A felelőtlenül költekező szélhámos szinte minden idejében nyaral, vásárolgat és fiúzik, ami igen drága életnek bizonyul. Ez egészen odáig vezet, hogy végül börtönbe kerül. Itt beleszeret a cellatársába, Phillip Morris-ba és Russell úgy dönt, hogy egész életét a közben szabadlábra helyezett Phillip-nek szenteli. Még az sem riasztja vissza, hogy folyamatos szökési kísérletei miatt életfogytiglanit is kaphat.
Majd négy évtizednyi együttélés után végre összeházasodik Ben és George, a homoszexuális pár. Amikor ennek híre megy a katolikus iskolában, ahol George dolgozik, elveszíti munkáját. Így viszont már nem tudják fenntartani a New York-i lakásukat. Átmeneti megoldásként George beköltözik a szomszédban élő, homoszexuális rendőrpárhoz, míg Ben Brooklynba költözik az unokaöccséhez és családjához. Míközben új lakás után járnak, a különélés és a kényelmetlen helyzet minden érintett életére kihatással lesz.
Az igazi tényfeltáró újságírók nagyon is halandók - így érzi ezt egyre jobban a saját bőrén John Kelso, a fiatal nagyvárosi magazinfirkász, akit a forró Délre küldtek szerkesztői. A festői Savannah városában pompás karácsonyi ünnepségre készül az egyik legbefolyásosabb helyi hatalmasság. A parti utáni órákban lövöldözés veri fel a város nyugalmát. Az újságíró szállítja a sztorit, sőt egyre mélyebben ássa bele magát a környékbeli intrikák világába... A bírósági teremben maratoni per készül. De hol marad az igazság?
A Szenvedélyek labirintusa melodramatikus vígjáték Sexiliáról, Sadec-ről, a meleg iszlám terroristáról, Riza Niro-ról, Tiran uralkodójának meleg fiáról, és Quetiről, egy vegytisztító lányáról. Riza Niro, aki apja elől menekült el szigetükről Madridba, rájön, hogy Sadec és társai a nyomában vannak. Punk-rockernek álcázza magát, és beleszeret a káprázatos Sexiliába. Ez lesz Riza Niro első heteroszexuális kapcsolata. Eközben Queti, Sexilia "legnagyobb rajongója", segíti a lányt, hogy megszokja új életstílusát.
Dedee, a cinikus és durva tizenhat éves mostohaapja halála után elszökik otthonról. Tanárként dolgozó féltestvéréhez menekül, aki meleg és még együtt is él a barátjával. Dedee persze elcsábítja a fiút, ám váratlanul terhes marad tőle. Közben kitör a botrány az iskolában: kiderül, hogy a tanár viszonyt folytatott azonos nemű és beállítottságú diákjával. Az újságírók rátapadnak a pedagógusra és környezetére. Luciával azonban nem számolnak, aki igencsak feltalálja magát az égető helyzetben.
A tizenöt éves Augusten költői babérokra törő anyja mániás depresszióban szenved. Házassága Augusten apjával romokban hever, a pszichiátere az egyetlen biztos pont az életében. A kissé bogaras Dr. Finch azt tanácsolja, hogy szakadjon el a fiától, így Augusten hamarosan az orvos különc családjánál találja magát. Az idősebb lány súlyos lelki problémákkal küzd, ám a fiatalabbikban, Natalie-ban Augusten rokonlélekre lel. A fiú naplót vezet, amelyben lejegyzi a vele történteket.