Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.

Egy egyenruhás férfi az asztalnál kenyeret morzsol a kávéjába. A háta mögötti teremben kivégzést tartanak. A hóhér lassan nyugdíjba megy. Nyámnyila vejének kellene folytatnia az ipart, de nagyon húzódozik. Végül az állami hivatallal járó lakáskiutalás meggyőzi, jó a hóhérkodás. Csak nehogy halálra ítéljenek valakit!

A "Cherbourg-i esernyők" egy bolt, amelyet egy özvegyasszony vezet eladósorban lévő lányával, Genevieve-vel. Szolid kis bolt, szolid életvitel. A lány szerelmes, már megtalálta választottját Guy személyében. Édesanyja persze ellenzi ezt a házasságot, mert a fiú nem jómódú, egyébként is katonának viszik. Más tervei vannak leánya jövőjét illetően...

Miután családját elvesztette, a megkeseredett, és gyilkossági ügye miatt üldözött amerikai diplomata (Dennis Quaid) belép a francia idegenlégióba, majd a szerb hadsereg zsoldosaként vesz részt a délszláv háborúban, hogy bosszút álljon családjáért. Hamarosan azonban válaszút elé kerül: örökre lelketlen mészárossá válik, vagy megpróbál segíteni egy terhes nőn, aki rajta kívül senkire sem számíthat. Igaz történet alapján.

1914 júliusában egy luxusgőzös fut ki Itália partjairól, hogy utolsó útjára kísérje a híres operaénekesnő, Tetua Edmea hamvait. A hajón ott vannak az elhunyt barátai és ismerősei, művészek, operaénekesek, sőt az uralkodó család tagjai is. A hajó gyorsan halad, a társasági élet is érdekesnek mutatkozik, de a harmadik napon egy szerb menekültekkel teli bárkára bukkannak. Hamarosan ők is belekeverednek a világháború első összecsapásaiba.

A kamasz Bennyvel nem törődnek a szülei. A tizennégy éves srác minden idejét videózással és kamerázással tölti. A képernyőn a brutális, erőszakos felvételeket szereti nézi, vagy az ablakból eléje táruló látványt rögzíti kamerájával. Számára minden, ami videóra van rögzítve, jobb és valóságosabb, mint amit a szemével lát. Különösen az általa felvett disznóölés képeit elemzi, sokszor megnézi, lelassítja, visszapörgeti. A videokölcsönzőben megismerkedik egy lánnyal, akit felhív a lakásukra. Azután hidegvérrel megöli, miközben mindezt videóra veszi. Később a felvételt megmutatja a szüleinek.

A Stellet licht egy klasszikus történethez és bizonyos értelemben klasszikus történetmeséléshez tér vissza (természetesen a kísérletezőbb művészfilm kategóriáján belül). Cserébe viszont átélhető drámát és igazi szépséget kapunk, a film utolsó kb. fél órája meghökkentően szívszorító. Az utolsó néhány perc meg aztán tényleg igazi remeklés. Ami nagyon izgalmas az a történetet illeti: tulajdonképpen Carl Dreyer csodálatos Ordet c. filmje (ami szerintem egyébként a valaha készült egyik legjobb film) lett újraforgatva, ez a végére teljesedik ki, de az a fantasztikus, hogy itt is átélhetjük a katarzist, hiába látjuk közel ugyanazt. (Coleman)

Ridley Scott, a Gladiátor és a Hannibal rendezője olyan hősnőről forgatott drámaian feszült, pergő akciófilmet, aki az elképesztő katonai szigor és a fizikai megterhelések ellenére is képes kitartani elhatározása mellett, hogy a férfiakkal egyanrangú katona váljon belőle. A katonai költségvetési bizottság elnöke arra kényszeríti a haditengerészet leendő parancsnokát, hogy a katonai szolgálatnál vezesse be a nők teljes egyenjogúságát. A kísérlethez a haditengerészet élgárdájának egyik gyakornokát, a SEALS-kommandó egyik tagját, Jordan O'Neil (Demi Moore) hadnagyot választja. Senki nem bízik a sikerben, mivel a kegyetlen kiképzés során a férfiak 60%-a kiesik a rostán. De O'Neil elszánta magát, mindenképp bizonyítani akar.

Egy korábban sikeres, ámde idegösszeroppanása után lecsúszott és majdnem elfeledett színésznő végre újra főszerepet kap egy nagyszabású filmben. A forgatás nyitópartija azonban majdnem botrányba fullad, amikor a filmcsillag megtudja, hogy a másik főszerepet az egyik legnagyobb riválisa, egyben halálos ellensége kapta. Amikor pedig egy rajongója véletlenül beleiszik a poharába, majd holtan esik össze, mindenki azt gyanítja, hogy valaki a színésznő életére tör. A gyilkosság helyszínére érkezik Craddock felügyelő és a nagynénje, Miss Marple, aki azonnal felfigyel néhány felettébb gyanús körülményre és elkezdi felgöngyölíteni a szálakat.

Jasper Irving szenátor legfőbb célja, hogy átverje, és meggyőzze az amerikai kormány új afgán stratégiájának helyességéről a hétpróbás újságírót. A dolog pikantériája, hogy éppen Janine Roth-nak köszönhetően ívelt magasra a politikusi pályája. Ezalatt Dr. Stephen Malley egyetemi tanár mindent elkövet annak érdekében, hogy lebeszélje legtehetségesebb diákját arról, hogy Afganisztánba menjen harcolni. Két régebbi diákja ugyanis éppen az életéért küzd az afgán hegyek között: csapdába csalták őket a lázadók.

Mexikó, 1880. Sara, a gazdag bankár lánya és Maria, a szegény farmercsalád sarja összefognak, amikor megjelenik Tyler Jackson, a New York-i hitelbank képviselője. A könyörtelen banktisztviselő egy csapásra tönkreteszi mindkét lány családját, amikor jogtalanul elveszi tőlük a földjeiket. Sara és Maria elhatározza, hogy pisztolyt ragadnak és bosszút állnak a családjaikat ért sérelemért.

Jerry Welbach (Brad Pitt) életének legnehezebb napján két ultimátumot kap: egyet főnökétől és egyet barátnőjétől. Főnöke nem éppen tiszta üzletekben utazik, ezúttal fejvesztés terhe mellett Jerrynek Mexikóból kell ellopnia egy legendás pisztolyt, amit titokzatosan csak "A mexikói"-ként említenek. Barátnője, Samantha (Julia Roberts) pedig szakítással fenyegetőzik, és választás elé állítja Jerryt: vagy ő, vagy a maffia. Addig is elmegy Las Vegasba szerencsét próbálni. Jerry viszont úgy gondolja, jobb neki élve, Samantha meg csak haragudjon rá egy életre. Elindul hát Mexikóba. Amilyen könnyű volt ellopni a pisztolyt, annyira nehéz megtartani. Jerry egy idő után szabadulna is tőle, annyi átok száll fejére a különleges fegyver miatt. Például Samanthát elrabolják Las vegas felé félúton és "A mexikói"-t kérik érte cserébe.

Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.

Egy fekete férfi prostituált megmenti egy nő életét egy csapat rasszista rendőrtől, majd menekülnie kell, s a gettóban talál menedékre, ahol útját különös "pokoli arcok" segítik...