Slevin Kelevra tudja, a bajok csőstül jönnek. Először megcsalják, majd kirabolják, végül végzetesen összetévesztik a haverjával. Slevin néhány óra leforgása alatt egy gengszterháború közepén találja magát, sarkában a halálos Macska úrral. A Főnök megbízásából meg kell ölnie a rivális banda vezetőjének, a Rabbinak a fiát, míg a Rabbi 33 ezer dollárt követel tőle. Mindkét helyen az életével fizet, ha a határidő lejár. A fiú egyetlen segítsége a szép Lindsey, aki nem is sejti, hogy Slevin ki is valójában.
A jövő békésebb lesz. Legalább is Amerikában, ahol egy különleges rendőri egység három telepatikus képességekkel rendelkező lény segítségével minden gyilkosságot még elkövetése előtt leleplez. A rendőrök a médiumok segítségével a jövőbe látnak, előre gyűjtik össze a bizonyítékokat, tárják őket a bíróság elé, és a helyszínen, még az elkövetés előtt tartóztatják le a bűnöst.A rendszer tökéletes. Ám egyszer a cég parancsnoka, John Anderton mégis kételkedni kezd. Nem csoda: a jelentés szerint ugyanis ő maga fog 36 órán belül gyilkosságot elkövetni. Áldozatát nem ismeri, nem tudja, hol és miért gyilkolná meg az idegent. Társai természetesen a nyomába erednek, hogy megakadályozzák a gyilkosságot. Ő pedig menekül, hogy még időben kideríthesse, tévedtek-e a jósok, vagy igazuk van, és ő rendőrből valóban bűnözővé válik-e nemsokára.
A 12 éves kisfiú (Levi Miller) és a bébiszitter (Olivia DeJonge) egyedül vannak otthon, amikor betörnek hozzájuk. Ám a fiú észjárása nem éppen átlagos. A dolgok furcsa fordulatot vesznek.
Russell Stevens életének legmeghatározóbb eseménye az volt, hogy kábítószerfüggő édesapját gyerekkorában a szeme láttára ölték meg, miközben megpróbált kirabolni egy italboltot. A fiú ekkor elhatározza, hogy rendőr lesz, és a bűnözés és a drogok elleni küzdelemnek szenteli életét. Jó rendőr válik belőle, ám ifjúkori dühétől, ifjúsága erőszakos eseményeinek emlékétől felnőttként sem tud szabadulni. Ám ezek a tulajdonságai pont kapóra jönnek felettese számára, aki azt a megbízást adja Russellnek, hogy utcai kábítószerkereskedőnek álcázva épüljön be az alvilágba. Russell képességeinek, és a rendőrségtől kapott pénznek köszönhetően gyors karriert csinál. Hamarosan a piac egyik meghatározó figurája, egy laza erkölcsű ügyvéd (Jeff Goldblum) felajánlja neki, társuljon be legújabb vállalkozásába. Segítségével Russell eljut azokhoz a fejesekhez, akikre a rendőrség hajt.
Donal egy középkorú férfi, aki egy elhagyatott vidéken él együtt idős édesanyjával. Egy éjszaka két titokzatos ember hajt a ház elé, egyikük pedig brutálisan végez a nővel. A spontán és villámgyorsan szintén gyilkossá váló farmer csak válaszokat keres, hiszen amennyire ő tudja, édesanyja évtizedek óta nyugalomban és elszigetelten élt a farmon ővele. Ki és miért is akarhatná megölni őt? A film hamar felszed egy másik történetszálat is, amely egy fiatal testvérpár harcát mutatja be az emberrablás és kényszerített prostitúció világában. A szálak persze találkoznak: Donalhoz csapódik Bartosz (Józef Pawlowski), aki húgát akarja megmenteni. A bosszú- és egyben mentőhadjárat az első pillanattól az utolsóig leköti a nézőt, még akkor is, ha sok újat nem mutat a hasonló tematikájú korábbi filmekhez képest. Viszont nagyon emberiek és szerethetők a karakterek, a realitás pedig fájóan és merészen üti fel a fejét egy-egy fordulatnál.
Silvia Broome a szavak embere. Az afrikai születésű tolmácsnő az ENSZ-nek dolgozik, és véletlenül fültanúja lesz egy halálos beszélgetésnek: valakik merényletet terveznek egy afrikai államfő ellen, aki beszédet készül tartani az ENSZ gyűlésén. Silvia rájön, hogy ő maga is a merénylők célpontja lett, és kétségbeesetten próbálja megakadályozni az összeesküvést, de ez csak akkor sikerülhet, ha időben talál valakit, aki hisz is neki.
Rémület és botrány tartja lázban a nemzetet. A médiában fény derült rá, hogy az Egyesült Államok külföldön indított hadjáratában hősi halált halt katonák valójában "élőhalottak": koporsóikból kiszálló "élő" mementói ők egy félresikerült háborúnak. Megjelenésük befolyásolja az amerikai elnökválasztás végeredményét. A Dale Bailey díjnyertes novellájából készült film a ponyva-kultúra elemeit alkalmazva a zombie-műfajt ötvözi társadalmunk súlyos problémáival. "A horror sok formában létezhet, például hogy nem tudjuk irányítani életünket, olyan erők manipulálnak minket, amelyek felett nincs hatalmunk", mondja Dante, aki hű marad a horror műfaj lényegéhez: iszonyatot kelt, s ennek jegyében a Bush-adminisztráció (és főként az iraki háború) elleni merész vádiratot fogalmaz meg. Az ideges nevetéseket okozó Hazatérés talán az egyetlen játékfilm napjaink Hollywoodjában, amely egyivású Michael Moore szókimondó dokumentumfilmjeivel, miközben végig tiszteletteljes marad a háború áldozatai iránt.
Miután egy fiatal lány meggyilkolja molesztáló apját, a börtönből frissen szabadult barátjával elindulnak gyilkos utazásukra.
Meleg gyilkosság történik a franciaországi Lyonban. Egy homofób rendőrkapitány és társa tanúja a boncolásnak, amelyet egy jóképű helyettesítő halottkém végez. A férfi váratlan módon felkelti a rendőrkapitány érdeklődését, aki végül az őrület határára kerül, miközben vágyainak új tárgya és felesége között őrlődik, amit az önelfogadás képtelensége és a nyomozás előrehaladása csak tovább bonyolít.