Roger Thornhill csak egy egyszerű reklámszakember. Így is van egészen addig, míg egy szép napon három ismeretlen elrabolja egy étteremből. A megbízó Philip Vandamm, aki egy percig sem titkolja, hogy ellenséges kém és titkos információkat szeretne kicsikarni belőle. Roger nem tudja, hogy ő csak az amerikai titkosszolgálat csalétke, akivel az ellenséges kémet szeretnék félrevezetni. Amikor a férfi tisztázni próbálja a dolgot, alig ússza meg ép bőrrel a sivatagban mélyrepülésben ellene indított támadást, amely mögött szintén Vandamm, az ellenséges ügynök áll. Csak a szép Eva siet a segítségére, bár eleinte ő is megpróbálja félrevezetni őt.

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

Emmi takarítónőként egészíti ki nyugdíját. Egy kocsmában megismerkedik a nála jóval fiatalabb marokkói vendégmunkással, Alival. Egymásba szeretnek. Amikor elhatározzák, hogy összeházasodnak, a külvilág gyűlölködésével és értetlenségével találják szembe magukat. Ez a külső nyomás felszínre hozza a köztük a problémákat.

Holly Golightly reggelizés közben egyre csak a luxusékszerbolt csábító kirakatát bámulja. Ez álmai netovábbja, hiszen tizennyolc évesen otthagyta szülővárosát és férjét, hogy divatos frizurával és negyven centis szipkából pöfékelve mint playgirl meghódítsa New York előkelő világát. Adakozó kedvű kísérőkben és hóbortos partikban nincs is hiány, épp csak érzelmeknek van szűkében. Mindaddig, amíg bele nem habarodik egy ágrólszakadt, sikertelen íróba... - Blake Edwards humoros és gondolatébresztő filmje Truman Capote novellája nyomán.

Egy tudományos expedíció egy elzárt, lakatlannak hitt szigeten hatalmas méretű, kihalt majomfaj egy példányára talál. Befogják az állatot és New York-ba szállítják, hogy ott bemutassák a világraszóló "leletet". King Kong azonban különös vonzódást mutat az expedíció egyik tagja, egy fiatal nő iránt, és amikor megszökik, őt is magával ragadja. A városon eluralkodik a félelem...

Jim bajkeverő hírében áll, és kétes hírnevére nem is cáfol rá, amikor Los Angelesbe költözik. Már érkezése első napján összeütközésbe kerül a törvénnyel randalírozás és részegség miatt. Később szembekerül egy helyi bandával, ami tragédiák sorozatát indítja el... A kaliforniai gimnáziumba új fiú érkezik. Az iskolát uraló rocker banda vezére egyből beleköt, és késpárbajra, majd katasztrófával végződő autóversenyre hívja ki. A felnőttek és társai erőszakos világával szemben Jim csupán a bandavezér volt barátnőjében, Judyban és egy dúsgazdag árva gyerekben, Platóban talál némi támaszt. Ezt a maga korában iskolát teremtő melodrámát az "ok nélküli lázadó" prototípusát megtestesítő James Dean játéka teszi felejthetetlenné.

Jacques rendkívüli rokonságban van az óceánnal, szokatlanul hosszú ideig képes lélegzet nélkül a víz alatt tartózkodni. Gyermekkori barátja és vetélytársa, Enzo, aki már a szabad merülés világbajnoka, versenyre hívja. Küzdelmük, vonzódásuk visszahívó erejű vágyakozásuk tárgya mindig ugyanaz: A Nagy Kékség.

Az 1955-ös furcsa villámlás után Martynak egyenesen 1885-be kell visszautaznia, hogy megmentse a Dokit egy túl korai haláltól. Nagy nehezen túléli az indiánok támadását és a barátságtalan városlakók intrikáit, s végül ráakad a Dokira, aki nem más, mint a városka kovácsa. Doki azonban nem hallgat a figyelmeztetésre, mivel fülig beleszeretett az elbűvölő tanítónőbe, Clara Claytonba. Így Marty feladata lesz, hogy kimenekítse őket a Vadnyugatról, s visszatérjenek a jövőbe

Michael Corleone egyre inkább úgy érzi, hogy családja tevékenységeit ideje lenne legalizálni. A régi típusú maffiának ugyanis mára már leáldozott. Ezért dönt úgy, hogy a szerencsejáték-iparból kiszállva inkább a tőzsde és a bankvilág irányába fordul. Így kerül kapcsolatba a Vatikán egyik bankjával is. S hamarosan olyan üzletet kötnek, ami végleg eldönti a Corleone család sorsát.

Almás Annie, a koldusok fejedelemasszonyának almáját csodatévőnek tartják. Kiváltképp hiszi ezt Gigerli Dave, a New Yorki-i alvilág nagyfőnöke, akinek számos alkalommal szerencsét hozott már Annie almája. Dave-nek éppen fontos talákozója lenne Darcey-vel, kemény ellenfelével, de almái nélkül egy tapodtat sem akar tenni. Annie azonban bánatában leitta magát, mivel zárdában nevelt lánya értesítette, hogy meglátogatja spanyol nemesi jövendőbelijével és hercegi apósával. Hogy állhat így lánya elé, aki elől mindvégig eltitkolta igazi életét? A babonás Dave-nek egy nap alatt kell Annie-ből úrinőt faragni, százfős előkelő társaságot toborozni, valamint az újságírókat és a spanyol konzult félreállítani...

Antoine Doinel, miután leszerel a katonaságtól, felkeresi régi szerelmét, Christine-t. Munkát vállal egy szállodában, de onnan első nap kirúgják, így hát felcsap magándetektívnek.

A borgok, ezek a félig gép, félig emberlények a Földet fenyegetik. Miután Picard kapitánynak és az Enterprise legénységének sikerül meghiúsítani a borgok támadását, az ellenség vissza akar menni az időben, hogy az emberiséget akkor támadja meg, amikor a legsebezhetőbb: a harmadik világháború utáni sötét időkben. 2063. április 4-én járunk, egy nappal Zefram Cochrane időrakétájának kilövése előtt. Mindez azért fontos, mert az út során találkoztak és vették fel egymással a kapcsolatot a földlakók és egy másik világ értelmes lényei. A borgok meg akarják akadályozni a Bolygók Egyesült Föderációjának létrejöttét.

Útszéli lerobbant kocsma, unott arcú pincérnőkkel, és a helyhez illő vendégekkel. Fiatal pár érkezik. A fiú falatozik, a lány a wurlitzert bűvöli táncával. Néhányan a vendégek közül hangos megjegyzésekkel kísérik az eseményeket. Nem sokáig. A fiatal pár pillanatok alatt lemészárolja közönségét. Mickey (Woody Harrelson) és Mallory (Juliette Lewis) szeretik egymást és embert ölnek. Országúti zsarukat, durva kamionsofőröket, boltosokat és pincérnőket, útjukba akadó névtelen járókelőket. Egyetlen halálravált szemtanút azonban mindig életben hagynak, hogy üzenetül vigyék: itt járt Mickey és Mallory.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

A vállalkozó szellemű és kalandvágyó rendező, Carl Denham lelép a stúdiója vezetői elől, akik azzal fenyegetik, hogy nem adnak pénzt legújabb filmje befejezéshez. Carl gőzösre száll csapatával és az alkalmi főszereplőjével, Ann Darrow, állástalan színésznővel. Szingapúr helyett azonban Denham a misztikus, legendákkal övezett Koponya-szigeten akar forgatni. Denham azonban az újdonsült sztárjával, a kelletlen forgatókönyvírójával, valamint stábjával olyan kalandba keveredik az eldugott szigeten, amelyet a legmerészebb álmaikban sem tudtak elképzelni.

A harmincas éveikben járó testvérpár, Harbour és Wilbur anya nélkül nőnek fel. A jószívű Harbour úgy érzi, felelősséggel tartozik öccse, a labilis idegzetű Wilbur iránt. Miután édesapjuk hirtelen meghal, a fivérek között még szorosabb, szeretetteljes kapcsolat alakul ki. A fiúk összefognak és elhatározzák, hogy közösen vezetik egyetlen örökségüket: apjuk antikváriumát. Hamarosan azonban Wilbur öngyilkosságot kísérel meg, amelyet túlél ugyan, de hosszabb terápiára kórházba utalják. Kezelőorvosai úgy gondoljak, hogy Wilbur számára egy szerelmi kapcsolat jelentené az igazi gyógyírt, s bár a fiút időről időre megkörnyékezik a nők, ő senkit sem kepés közel engedni magához. Harbour eközben kénytelen egyedül vezetni a könyvkereskedést. Egy nap betoppan hozzá a kórházban takarítóként dolgozó Alice, aki a betegek által hátrahagyott könyveket szeretné eladni. Harbour beleszeret a gyermekét egyedül nevelő, csendes, fiatal nőbe. Az új kapcsolat szinte észrevétlenül megváltoztatja a fivérek életét.

James Bond egyszerű ügyben kezd vizsgálódni, de hamarosan észreveszi, hogy rejtélyes merényletek céltáblájává vált. Ellenfelei ezúttal a fekete mágia alkalmazásától sem riadnak vissza. Lassan kiderül, hogy az egész ügy hátterében Kananga áll, akit az alvilágban csak Mister Big néven ismernek. Mivel több tonna heroin forog kockán, a bűnöző nem ismer tréfát. Igencsak megszorongatná Bond nyakát, ha az nem lelne szövetségesre Solitaire-ben, a gyönyörű jósnőben. És nem olyan könnyű térdre kényszeríteni a 007-es ügynököt, aki holtbiztosan üt és lő, de semmi sem hozza ki sodrából. Meg sem kottyan neki néhány éhes krokodil vagy részvétel egy véres voodoo-szertartáson. Egyetlen gyengéje talán a gyengébb nem. De James Bondot nem kell félteni.

A film Francoise története, aki nem tudja, hogyan döntsön, a férjét válassza, vagy az annyira vágyott függetlenséget. Francois viszont nem képes választani imádott foglalkozása és felesége között. Nem tudnak éretten és megfontoltan viselkedni, pedig saját problémáik mellett kamaszlányuk gondjaival is szembe kellene nézniük. Vic számára nagy gondot jelent az első komoly szerelem, az első lépések a felnőttek világába. Szüleivel képtelen megosztani problémáját, látva, hogy ők is hasonlókkal küzdenek. Marad hát Poupette, a dédnagymama, a barátok és a házibulik.