Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.
Négy - kitűnő színészek alakította - értelmiségi polgár összeszokott együttesként látogat el egyikük vidéki házába, hogy ott zavartalanul elégíthessék ki kifinomult ínyenc vágyaikat néhány meghívott prostituált, majd az ott marasztalt helybéli tanítónő társaságában. Az ínycsiklandó gasztronómiai élvezet állati zabálássá fajul, párhuzamosan a rafinált szexuális örömszerzés elfajulásával. Nyilvánvaló, hogy az az emberi bomlás, amely az élvezetek ilyen hajszolásában kulminál, önpusztításhoz, halálhoz vezet, amit csak a más alkatú - ebbe az életformába csupán belekóstoló - nő élhet túl. Ferreri itt vetette fel talán a legerőteljesebben - és kétségtelenül a legsokkolóbban - az általános emberi lealacsonyodás problémáját, amely oly jellemző tárgya volt a posztmodern filmeknek.
1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.
A távoli Afrikában, a ruandai erdők mélyén hegyi gorilla családok élik boldog életüket. Közöttük egy nő, akinek különleges módszereivel sikerül elnyernie az állatok bizalmát. Utánozza hangjukat és mozdulataikat, leveleket rágcsál, s közben mindent megtud a gorillákról, amit csak ember megtudhat róluk. Dian Fossey 18 évet töltött a gorillák tanulmányozásával Ruandában. Az évek során olyan közel került hozzájuk, mint előtte senki más. Michael Apted saját könyve és a National Geographic egy cikke alapján rendezte meg filmjét a tragikus sorsú Dian Fossey lenyűgöző életéről.
Ez a remek zenékre vágott, sok európai, sőt ázsiai, ausztráliai országon "átvágtató" filozófikus sci-fi 10 éve készült - és az akkori "közeljövőben" (1999-ben) játszódik. Az éppen bankrablóknak segítő fiatal nő, Claire, a Párizsba vezető úton megismerkedik egy titokzatos idegennel, akit úgy tűnik nem csak a CIA, hanem magánemberek is üldöznek. Sam beszél apja találmányáról, melynek segítségével a vakok is láthatják az élet egy bizonyos szeletét. A rövid találkozás Claire-t, világkörüli utazásba hajszolja. A hajszához hamarosan egyre több idegen is csatlakozik, többek között Claire vőlegénye. Az úticél Ausztrália, de az út Párizs, Berlin, Moszkva, Tokió nagyvárosait is keresztezi. Amikor repülőgépük felszáll, egy villámlás cikázik át az égbolton... vajon ez a világ vége?
Joe halálos beteg, s egyetlen szórakozása, hogy két nyugdíjas cimborájával belopózik a szomszédos ház medencéjébe fürdeni. Kezdetben nem is sejtik, hogy a medencében lévő különös gubók milyen hatással vannak rájuk, ám amikor kiderül, hogy Joe tökéletesen meggyógyult, s mindkét cimborája egészségesebb, mint valaha, gyanakodni kezdenek. Véletlenül felfedezik, hogy a gubók gazdái egy másik bolygóról jöttek vissza tízezer éve itthagyott társaikért. A két csapat összebarátkozik, ám a szebb életre vágyó nyugdíjasok hamarosan súlyos választás elé kerülnek...
Woyzeck közkatona egy kisvárosi garnizonban szolgál. Vadházasságban él egy Marie nevű lánnyal, van egy közös gyermekük. Napi megaláztatások érik kapitányától és az ezredorvostól, aki ártatlannak tűnő kísérleteket végez rajta. Amikor még Marie is megcsalja az ezreddobossal, Woyzeck fellázad...
Jane, a fekete bárénekesnő egy szép napon elhatározza, hogy otthagyja jól megszokott életét, és szerencsét próbál egy másik városban. Ekkor olvassa az újságban Robin hirdetését, aki útitársat keres. Jane egy kissé óckodva, de belemegy az utazásba. Az úton felveszik még Jane barátnőjét, Holly-t. A három nő az utazás során mélyebben megismeri egymást, s egyre szorosabb barátság alakul ki közöttük.
A kommunista Kínában elég csak gyanúsnak lenni ahhoz, hogy halálraítéljék az embert. Jack Moore jogász egy erotikus éjszaka után holtan találja maga mellett a csinos hostess lányt, és még majdnem ugyanazon a napon tárgyalás nélkül halálra ítéli a kínai bíróság. Az idegen az Amerika-ellenes országban nem számíthat senkire, Kínában ugyanis más a rendszer, mások a törvények és mások az emberek. Egy sikertelen menekülés után az ártatlan jogász végül maga száll szembe a rendszerrel, s életéért vívott küzdelmében váratlan segítőtársa akad kirendelt ügyvédnője, az előítéletekkel teli Sen személyében.
Joanna Mills talpraesett és sikeres üzletasszony, ám ugyanez nem mondható el magánéletéről. Apjától elidegenedett, exbarátja, Kurt megszállottan követi, barátai pedig szinte nincsenek, ezért kezd attól tartani, hogy ki fog borulni. Már csak azért is, mert állandóan visszatérő látomásai vannak egy általa ismeretlen, fiatal nő meggyilkolásáról. A tettes egy könyörtelen gyilkos, aki következő áldozatául Joannát szemelte ki. Joannát rémálmai a meggyilkolt nő szülővárosába, a texasi La Salle-ba vezetik, ahol olyan titkokkal találja magát szemben, amelyeket nem lehet eltemetni.
Öt évvel gyermeke halála után Claudia már-már kezdi feldolgozni a múltat mikor megcsörren a telefonja és beleszól egy hang: "Anyu, én vagyok ... gyere értem." Azonnal segítséget hív, és egy ex-rendőr valamint egy újságíró segítenek neki a nyomozásban.A szálak egy elhagyott motelszobához vezetnek. Lehetséges hogy a gyermek még életben van és meg lehet menteni?A mindenre elszánt anya és segítői nem adják fel a harcot, de nem is sejtik, hogy az igazi horror csak most kezdődik...
Brittney tizenhét éves gazdag és elkényeztetett lány. Fél év alatt két tragédia is éri, ami elhomályosítja ábrándozó tekintetét. Édesanyja öngyilkosságot követ el a floridai lápvidéken, de testét sohasem találják meg. Néhány hónappal később nevelőapja, Niles Dunlap milliárdos repülőszerencsétlenség áldozatává válik. Ezután jön csak a harmadik csapás: vagyonát nem Brittney-re hagyta, hanem egyik alapítványára. Hacsak nem jelentkezik egy vérbeli rokon. Brittney egyik osztálytársa, Maya lép ekkor színre és közli, hogy ő valójában a milliárdos lánya. Anyja ugyanis a Dunlap-házban szolgált évekig, mellesleg a háziúr szeretője volt. Nagyon úgy fest a dolog, hogy Maya fogja örökölni a dollármilliókat. Azonban a biztosító sem bízza a véletlenre a dolgokat. Bridge biztosítási nyomozó minden gyanús körülményt fel akar deríteni. Nem könnyű: fiatal és csinos ügyfelei sem bíznák a véletlenre a nyomozó döntéseit, ezért megkörnyékezik...
Isabel Walker (Kate Hudson) tipikus kaliforniai lány, aki azért érkezett Párizsba, hogy meglátogassa várandós nővérét. Roxeanne (Naomi Watts) romantikus hangú költő, és éppen most hagyta el a férje. Úgy tűnik, semmi sem akadályozhatja már meg a válást. Időközben Isabel beleszeret egy nős francia diplomatába (Thierry Lhermitte), akiről kiderült, hogy Roxy férjének nagybátyja. Ahogy nő a zűrzavar, úgy kerül szembe egymással az amerikai idealizmus és a Walker lányok független szelleme a Persand család jellegzetesen francia kifinomultságával és merev racionalizmusával. A két család viszonyát tovább bonyolítja egy Roxy tulajdonában lévő festmény, melyről kiderül, hogy több millió dollárt ér.