Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

Balul üt ki Indiana Jones tárgyalása a rettegett kínai bűnszervezet vezetőjével. Hősünk, oldalán Willie-vel, a bárénekesnővel és Picúrral, a kínai kisfiúval menekülni kényszerül Sanghajból. Indiában kötnek ki, ahol az egyik kis falu lakosai Jones segítségét kérik. Nem elég, hogy az oltárukról elrabolták a kincset érő varázserejű követ, de a maharadzsa emberei a gyermekeiket is magukkal hurcolták. Kiderül, hogy a tizenkét éves maharadzsa a gyilkos szekta befolyása alatt áll, melynek tagjai a Végzet Temploma alatti labirintusban dolgoztatják az elrabolt gyerekeket. Jones felveszi a harcot ellenük.

20.000 évvel ezelőtt járunk Európában, az első jégkorszak idején. Egy törzsi vadászat alatt egy fiatal ősember fiú megsérül, s a többiek azt hiszik, meghalt. Később egyedül ébred fel. Túl kell élnie a kegyetlen természet viszontagságait, s haza kell jutnia, mielőtt a halálos téli fagy végezne vele. Az útja során váratlan szövetségesre lel, amikor találkozik egy magányos farkassal.

Egy hollywoodi ügynök magánélete teljesen felborul, miután egy volt egyéjszakás kalandja zaklatni és zsarolni kezdi őt.

Tehetséges, ám zaklatott lelkivilágú költő Sylvia Plath. Férje és költőtársa, Ted árnyékában Sylvia képtelen rátalálni a saját "hangjára", ráadásul férje hűtlensége tovább rombolja önbizalmát. A fiatalasszony depresszióssá, egyre bizonytalanabbá válik. Amikor útjaik végre elválnak, iszonyatos teher esik le Sylvia válláról. Képes lesz fölemelkedni a lélek sötét bugyraiból, megtalálni önmagát. Ekkor írja perzselően briliáns költeményeit, amelyek meghozzák számára a várva várt sikert.

Monte Carlo mesébe illő hercegségében Madame Van Dougen kedvenc dakszliját egy szép napon holtan találják, s Bonnard felügyelő kapja a megtisztelő feladatot, hogy kiderítse, ki állhat a titokzatos bűnügy mögött. A felügyelő rövid idő alatt egész sor gyanúsítottra bukkan. Julian az állástalan színész és Phoebe azt állítják, hogy ők akkor csak azért jártak arrafelé, hogy visszavigyék az elveszett kiskutyát. Neilt és feleségét, Marilynt amellett a bőrönd mellett találja a felügyelő, amely az állat tetemét rejtette. Ám a bőrönd Phoebe tulajdona. És akkor még szót sem ejtettünk Augie-ről, a notórius szerencsejátékosról és feleségéről, Elenáról, aki csak akkor hajlandó alibit biztosítani a férjének, ha az késznek mutatkozik lemondani szenvedélyéről. Ha pedig ennyi gyanúsított nem elég, ott van Monte Carlo legismertebb dzsigolója, Alfonso de la Pena, aki szintén érintett az ügyben.

Ben Singer, az egykori tehetséges country zenész megkeseredett emberré vált. Zenélés helyett korrektorként dolgozik, de utálja munkáját és kollégáit egyaránt. Feleségétől elvált, lányát hetente csak egyszer látogatja meg, de akkor is inkább kötelességből, nem pedig apai szeretettől vezérelve. Egyedül szenegáli lakótársa, Ibu az, aki képes Ben állandó cinizmusát és utálkozását elviselni. Amikor Ibu cukorbetegsége miatt kómába esik, Ben rádöbben, hogy abba kell hagynia az önsajnáltatást, és meg kell próbálnia rendbe hozni az életét. Ezért azonban nemcsak a külvilággal, hanem önmagával is meg kell küzdenie.