Leon, a magányos bérgyilkos New Yorkban él. A szomszédjában lakó család áldozatául esik Stansfield nyomozó kegyetlenségének, aki lemészárolja a szülőket. Az egyetlen túlélő, a 12 éves Mathilda Leonhoz menekül. Idővel a szenvtelen bérgyilkos úgy gondoskodik Mathildáról, mintha a saját lánya lenne. Stansfield azonban nagyszabású kommandós akció keretében készül megostromolni Leon lakását, hogy végezzen a kis szemtanúval. Ám nem számol Leon profizmusával, aki ráadásul az élete árán is hajlandó megvédeni a lányt...
Walt Kowalski, az egykori koreai veterán és nyugdíjas autószerelő felesége halála után egyedül él. A régi szomszédok is kihaltak vagy elköltöztek, a helyükre délkelet-ázsiai bevándorlók jöttek. Kowalski rossz szemmel nézi őket, nem rejti véka alá a velük kapcsolatos ellenérzését. Mindez csak fokozódik, amikor egyik éjjel a szomszéd fiú el akarja lopni a féri féltve őrzött autóját, a gyönyörű 1972-es Gran Torinót. Kiderül, hogy a környéket uraló banda kényszerítette erre. Miután a srácot megmenti a bandától, a hálás szomszédok ragaszkodnak hozzá, hogy Thao neki dolgozzon. Különös kapcsolat veszi kezdetét.
A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.
1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.
Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.
Walter Vale magányos egyetemi tanár. Munkája már rég nem hozza lázba, az írástól is elfordult. Szürke hétköznapjai azonban egy csapásra megváltoznak, mikor egy konferencia kapcsán New Yorkba utazik, és az ottani apartmanjában egy fiatal párost talál, akikről hamarosan kiderül, hogy illegálisan tartózkodnak az országban. Tarek és szenegáli barátnője, Zainab azonnal készek távozni, de Walter szíve megesik rajtuk. A tartózkodásért cserébe Tarek felajánlja Walternek, hogy megtanítja játszani az afrikai dobon. A közös zenélésből hamarosan őszinte barátság szövődik, s mikor a bevándorlási hivatal letartóztatja Tareket, Walter bármire hajlandó, hogy megakadályozza új barátja kitoloncolását
A harmincas évei elején járó nő idegeneket hívogat, azt színlelve, hogy rákbeteg fiatal lány. A szívfacsaró beszélgetések során kapcsolatokat alakít ki, melyeknek azonban mindig véget vet, amikor azzal fenyegetnek, hogy túl szorossá válnak. Irm ezzel a sajátos módszerrel védekezik a gyorstisztító szalonban végzett egyhangú munkája, valamint az ágyhoz kötött beteg anyja ápolása okozta frusztráció ellen. Azután kapcsolatba kerül Sinával, aki úgy gondolja, hogy barátot talált benne. Anyja közeli halála és a szerepjáték kettős szorításában Irm egyre inkább vonzódik Sinához. Tudja, hogy eljön a nap, amikor el kell mondania az igazságot.
Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerő történet arról az erőszakról és gyűlöletről, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengődő fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért.
George Faure állásajánlatot kap az Egyesült Államokban. A kedvező fejlemény azt jelenti, hogy új életet kezdhet, ám mégis van egy kis bökkenő: nincs zöldkártyája, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélye. Jó szokás szerint azonban mindenre van megoldás, erre például az, hogy feleségül kell vennie egy amerikai nőt. Brontë Parrish-nak viszont végre sikerül egy tökéletes lakáshoz jutnia New York-ban. Neki is csak egyetlen apró gondja van: a lakást csak házaspároknak adják ki.
Különböző nemzetiségű és kultúrájú emberek életútja fonódik össze a filmben. Egyetlen közös pont életükben a jobb lét reményében a sors igazságtalanságával vívott küzdelem, melynek győzelme mindannyiuk számára törvényes letelepedést jelentene a napfényes Los Angelesben.A film a határátkeléstől és okirathamisítástól a menedékjogi és zöldkártya-kérelmezésen keresztül az illegális munkavállalást és honosítási procedúrát is hűen, modernkori akciódrámaként dolgozza fel, olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint Harrison Ford (Indiana Jones sorozat, Az ördög maga), Ashley Judd (Ha ölni kell, Tiszta ügy) és Ray Liotta (Lázongó ifjúság, Füstölgő ászok) vagy Jim Sturgess (21, A másik Boleyn lány).