A kórház csendes, steril, komor falai közé hirtelen egy hatalmas cipőjű bohóc ront be, óriási vörös orral az ajtón és végiglépdel a folyosón. Betegek vigyázat, a nevetés ragályos! Íme, Patch Adams, a doktor, aki nem úgy néz, tesz vagy gondolkozik, mint azok a dokik, akiket eddig ismertél. Mert Patch szerint a humor a legjobb gyógyszer, és hajlandó szinte mindent megtenni, hogy megnevettesse betegeit - még akkor is, ha ezzel a karrierjét kockáztatja. Az igaz történet alapján készült Patch Adams a hasfalrengető humort egy felemelő történettel kombinálja, mely túlmutat a hagyományos vígjátéki kereteken.
Minden olyan egyszerűen kezdődött. Három vidám fickó egy róka után ered a gyönyörű, ropogós, szűz hóval borított tájban. És a három vidéki bugrisra rámosolyog a szerencse! Egy lezuhant repülőgép roncsai között, a pilóta holtteste mellett találnak egy táskát, tele pénzzel. Kis híján ötmillió dollárt kell elosztaniuk. Mindannyian azt hiszik, az életük ettől a perctől kezdve megváltozik. És ebben nem tévednek. Csak azzal nem számolnak, hogy a hirtelen jött gazdagság szörnyű teherrel jár. Közéjük férkőzik a bizalmatlanság, szorongásban, rettegésben telnek a napjaik. És a pénznek egyre több áldozata van, egyre több a halott. Úgy tűnik, nincs menekvés, a baleseteknek és gyilkolásnak sosem lesz vége. Minden rossz, és csak rosszabb lehet.
A tökéletes rendőr gyors, mozgékony, biztos kezű: Lincoln Rhyme felügyelő viszont egy tragikus baleset következtében mozdulni se tud. Az egykori rendőr úgy érzi, véget ért számára az élet. Mindaddig, míg fel nem bukkan a városban egy őrült sorozatgyilkos, aki különös ravaszsággal bánik el áldozataival. Rhyme végre méltó ellenfélre akad és mert egyedül tehetetlen, partnert keres. Ameliát jelölik ki a felügyelővel való együttműködésre. A fiatal, tapasztalatlan rendőrnő kénytelen halálpontosan követni magatehetetlen társa utasításait. Egy emberként kell látniuk és dönteniük, mielőtt újra lecsap a magát Csontembernek nevező mániákus gyilkos.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Lenyűgözően hideg és nyugtalanító képi megoldásaival a műfaj egyik kiemelkedő filmjét láthatjuk. John Hobbes nyomozó és társa, Jonesy fellélegeznek, amikor kivégzik az általuk elfogott démonikus gyilkosságsorozat tettesét. Napokkal később ismerősök és ismeretlen emberek egyaránt azt a dallamot éneklik Hobbesnak cinikusan, amit a halálraítélt dúdolt neki a gázkamrából. A rémtettek ráadásul tovább folytatódnak és kísértetiesen hasonlítanak ez előzőekhez. Ekkor kezdődnek Hobbes lidércnyomásos napjai: egyre több gyanús jel utal arra, hogy neki is köze lehet az újabb gyilkosságokhoz. Az őrjítő jelenség nyomában eljut a fekete mágia tiltott világáig. A nyomozó megismerkedik egy teológiaprofesszorral, aki nemcsak természetfeletti erők hatására gyanakszik, hanem az esetek hátterében magának az ördögnek a jelenlétét véli felfedezni. Hobbes kénytelen szembenézni azzal, hogy az egyetemes gonosz korlátlan és örök.
Mark Chopper Read az eredeti történeteirõl ismert "nagy mesemondó", amolyan ausztrál Háry János. Nagy dumás, egész életében rabolt, ölt és ült, aztán az egészet megírta két kötetben, amelyekbõl hatalmas bestseller lett. Chopper fõként drogdílereket gyilkolt, amely körülmény nagyban hozzájárult népszerűségének növekedéséhez (még a rendõrség körében is).
A megtörtént eseményeken alapuló film főszereplője Marty és Bobby, akik már évek óta együtt lógnak, bár Bobby szép lassan irányítása alá vonta a másik fiút. Egy duplarandin ismerkednek meg Lisával és Alivel, és hamarosan kölcsönös szerelem alakul ki közöttük. Ám hiába a látszólagos vonzalom, Bobby egy nap megerőszakolja Alit. A fiatalok ekkor úgy döntenek, megölik barátjukat.
Wilson (Terence Stamp) frissen szabadult, öregedő londoni bűnöző. Első útja rögtön Los Angelesbe vezet, ahol megszállottan kutatja meghalt lánya nyomait. Meggyőződése, hogy nem sima autóbaleset áldozata volt a lány, hanem szeretője, egy gazdag zeneipari menedzser az igazi felelős. Wilsonhoz hozzácsapódik Eduardo (Luis Guzmán), aki szintén Londonból tette át székhelyét, és szintén illegális dolgokkal foglalkozik. Magánnyomozásuk szálai egy kopottas fényű színésznőhöz vezetnek, aki ismerte Wilson lányát. Elaine (Lesley Ann Warren) kemény szavakkal illeti Wilson kudarcát apaként. A három sokat megélt ember és emlékeik kavarognak az angyalok városának végtelen utcáin...
John Prudhomme (Christopher Lambert) különc chicagói zsaru, elidegenedett teljesen kollégáitól és feleségétől. Fiát balesetben vesztette el, azóta nem hisz semmiben. Egyetlen ember bízik benne és akar társa lenni, Andrew (Leland Orser), a fiatal nyomozó. Hat héttel Húsvét előtt szörnyű gyilkosság történik. Minden hét péntekén újabb hasonló bűntényre kerül sor. Demus (Robert Joy), a precíz és fanatikus sorozatgyilkos Jézus testét akarja újraéleszteni az azonos korú áldozatok testrészeiből. A Biblia részeire utaló nyomokat hagy maga után. Közeleg Húsvét vasárnapja. Jézus szíve hiányzik, amely egy tiszta, újszülött gyermeké kell legyen. A detektívek számára csak az anya, Mária neve biztos...
A mindenre elszánt Dooley-nak már-már sikerül a nyomára bukkannia egy 50 millió dolláros kokainszállítmánynak. Ám a rendőrségen a kollégái túlságosan őrültnek tartják, s nincs, aki hajlandó lenne vele együtt dolgozni. Kivéve egyvalakit, Jerry Lee-t, a tökéletesen kiképzett rendőrkutyát, akinek igazán jó orra van, ha kábítószerről van szó. A szokatlan páros tagjai kezdetben nem igazán szívlelik egymást, de néhány lövöldözés, némi balszerencse, egy kis verekedés és romantikus kaland kölcsönös tiszteletet ébreszt bennük egymás iránt.
Ragis nyomozó szentül hiszi, hogy Washingtonban leszolgált évei után gyilkossági ügyben neki már nem lehet meglepetéssel szolgálni. Téved. A Fehér Házba hívják, ahol fiatal nő holttestére bukkantak. Az elnöki rezidenciában más az ügymenet, mint a főváros utcáin: a titkosszolgálat emberei gátlástalanul hágják át a törvényeket, eltüntetik a bizonyítékokat.
Frank Connor (Andy Garcia), a sikeres nyomozó élete legsúlyosabb ügye előtt áll: beteg kisfiát kell megmentenie, akinek csontvelő-átültetésre van szüksége az életben maradáshoz. Hosszú keresés után rátalálnak a tökéletes donorra, aki nem más, mint Peter McCabe (Michael Keaton), a szigorúan őrzött sorozatgyilkos. Frank rábeszéli feletteseit a rab átszállítására, ám McCabe kihasználja a helyzetet és megszökik, vérfürdőt hagyva maga után. A kétségbeesett zsaru őrült hajszába kezd, hogy élve kapja el McCabe-et, ugyanis az ő életétől függ a fia élete. A kórház hamarosan háborús övezetté válik.
Hollywood, 1942. Az amerikai kormány nyomást gyakorol a magyar származású Michael Curtiz rendezőre, aki éppen befejezi a „Casablanca” forgatását, hogy a film propagandaüzenetét hangsúlyozva befolyásolja a közvéleményt az ország európai háborúba való beavatkozása mellett.
Öt évvel gyermeke halála után Claudia már-már kezdi feldolgozni a múltat mikor megcsörren a telefonja és beleszól egy hang: "Anyu, én vagyok ... gyere értem." Azonnal segítséget hív, és egy ex-rendőr valamint egy újságíró segítenek neki a nyomozásban.A szálak egy elhagyott motelszobához vezetnek. Lehetséges hogy a gyermek még életben van és meg lehet menteni?A mindenre elszánt anya és segítői nem adják fel a harcot, de nem is sejtik, hogy az igazi horror csak most kezdődik...
Hogy kiheverje egy brutális bűntett szemtanújaként elszenvedett lelki megrázkódtatását, Jake Malloy FBI ügynök elmegy egy rendőrtisztek számára fenntartott rehabilitációs klinikára. A rendőrök itt minden védelmi eszköztől - fegyvertől, jelvénytől - megfosztva kijózanodhatnak, és elkezdhetnek szembenézni a jövővel. Csakhogy a terápiás menedék hamarosan rémálomszerű börtönné válik, amikor egy óriási hóvihar teljesen elvágja a klinikát a külvilágtól. A páciensek sorra halnak meg gyanús körülmények között, és nyilvánvalóvá válik, hogy a gyilkos köztük van.
Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.
Brittney tizenhét éves gazdag és elkényeztetett lány. Fél év alatt két tragédia is éri, ami elhomályosítja ábrándozó tekintetét. Édesanyja öngyilkosságot követ el a floridai lápvidéken, de testét sohasem találják meg. Néhány hónappal később nevelőapja, Niles Dunlap milliárdos repülőszerencsétlenség áldozatává válik. Ezután jön csak a harmadik csapás: vagyonát nem Brittney-re hagyta, hanem egyik alapítványára. Hacsak nem jelentkezik egy vérbeli rokon. Brittney egyik osztálytársa, Maya lép ekkor színre és közli, hogy ő valójában a milliárdos lánya. Anyja ugyanis a Dunlap-házban szolgált évekig, mellesleg a háziúr szeretője volt. Nagyon úgy fest a dolog, hogy Maya fogja örökölni a dollármilliókat. Azonban a biztosító sem bízza a véletlenre a dolgokat. Bridge biztosítási nyomozó minden gyanús körülményt fel akar deríteni. Nem könnyű: fiatal és csinos ügyfelei sem bíznák a véletlenre a nyomozó döntéseit, ezért megkörnyékezik...