A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
Az ukrán születésű Jurij Orlov (Nicolas Cage) fegyvercsempészésből él, ő a szakma legkiválóbb képviselője. Élete mindennap veszélyben van, ezért nem bízik senkiben, csakis öccsében (Jared Leto), akivel a világ legveszélyesebb háborús övezeteiben látják el a nagykutyákat fegyverekkel. Jurijnak a veszélyes akciók során szembe kell néznie a bulldogként nyomában loholó Valentine ügynökkel (Ethan Hawke), az életére törő konkurenciával, szerelme állandó gyanakvásával, de főleg saját lelkiismeretével.
A Boney M. a nyolcvanas évek egyik legsikeresebb és legmenőbb popzenekara volt. Frank Farian, az együttes zenei producere mégsem boldog, mert Amerikát nem sikerült meghódítaniuk. Ezért egy új projektben kezd gondolkodni, egy kétfős fiúbandával, akiket nem a tehetségükkel, hanem marketinggel akar a csúcsra juttatni. Pilatus és Morvan két tehetséges táncos a nyolcvanas években, akik éhezik a sikert és csillogást. Farian segítségével az évtized legnagyobb popszenzációivá válnak. Megszületett a tiniszenzáció Milli Vanilli. Négy világslágerükkel felültek a popzene trónjára. Pilatus az új Elvisnek nevezte magát és tehetségesebbnek tartották magukat, mint Bob Dylan és a Beatles. Ám a zeneszakma és a rajongók nem is sejtették, hogy a duó nem maga énekel, csak tátognak a dalokra. Egy tévében élőben közvetített koncerten aztán egyszer csak leállt a playback… és a helyzetük tarthatatlanná vált. Kirobbanóban volt az évszázad zenei botránya.
Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.
A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.
München, 1943. Miközben Európa-szerte Hitler gyilkos háborúja tombol, egy fiatalokból, főként egyetemistákból álló csoport a passzív ellenállást választja, mint a nácik és az embertelen háborújuk elleni harc egyetlen hatékony formáját. Megalakul a Fehér rózsa nevű ellenállási mozgalom, amely a Harmadik Birodalom bukásáért küzd. Sophie Scholl az egyetlen nő a csoportban - az ártatlan, fiatal lány elkötelezett, félelmet nem ismerő antifasisztává érik. 1943 február 18-án Sophie-t a bátyjával, Hansszal együtt elfogják és letartóztatják, miközben röplapokat osztogatnak az egyetemen. A következő néhány nap folyamán Sophie és Mohr, az őt kihallgató Gestapo-tiszt között heves lélektani párbaj alakul ki.
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
Kazan a western par excellence filmművészeti műfajában dolgozta fel a mexikói forradalom 1909-től 1919-ig terjedő szakaszát, a paraszti származású Emilio Zapatát állítva a középpontba, aki - Pancho Villához hasonlóan - sajátos partizánharccal segítette a forradalmat Diaz diktatúrája ellen. Harca során Zapata szembesül a hatalom megrontó hatásával is, ezért fordul a hatalom képviselője ellen és akar permanens népi-paraszti forradalmat, mondván: "Egy erős népnek nincs szüksége erős emberekre."
A Danton bukását monumentális freskóban ábrázoló politikai vitadráma 1794 tavaszán, a forradalmi terror erősödésének idején játszódik. Robespierre kezében összpontosul a jakobinus diktatúra legfőbb hatalma. Tevékenysége mind a balszárny, mind a Danton vezette jobboldal ellenállásába ütközik. Robespierre kérlelhetetlenül leszámol ellenfeleivel, letartóztatja és börtönbe veti Dantont is. Danton a tárgyaláson gyújtó hangú szónoklatot tart, melynek hatására kis híján lázadás tör ki. A pánikhangulatban Robespierre minden felelősséget magára vállal, és guillotine alá küldi nagy ellenfelét...
A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.
Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.
1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.
Tom és Nicola tökéletesnek hitt élete egyik pillanatról a másikra darabjaira hullik. Tomnak mindene megvan, amit valaha is akart álmai háza, sikeres munkája, gyönyörű felesége, és a második gyerek is már úton van. Amikor egy decemberi estén Tom ágyba fekteti a kislányát, nem sejti, hogy a következő reggelre minden veszélybe kerül. A férfit ledönti lábáról a pusztító betegség, a vérmérgezés. Tom és Nic a családjukért és egymásért küzdenek, és csak a kapcsolatuk erőssége, amit megmentheti őket.
Párizs, Franciaország, az első világháború alatt. Miközben katonák ezrei halnak meg nap mint nap a harctereken, Henri Landru, a látszólag tisztességes bútorkereskedő, nős és négy gyermek apja könyörtelenül táplálja saját baljós halálgyárát.
1940. Lev Trockijt, Lenin egykori küzdőtársát Sztálin száműzi az országból, mivel politikai riválist lát benne. Az orosz forradalmár a mexikói kormánytól kap letelepedési engedélyt, a Mexico Cityben található villát, amelyben lakik éjjel-nappal fegyveres testőrök őrzik. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen Trockij ellen addig már több sikertelen merényletet is elkövettek. Frank Jackson, a kanadai Sztálin-szimpatizáns mindent elkövet, hogy a gyanakvó politikussal találkozhasson: udvarolni kezd egykori tolmácsnőjének, majd eljuttat vele egy ideológiai cikket azzal a céllal, hogy elnyerje bizalmát.Joseph Losey filmje hiteles kordokumentumok, írások alapján próbálja feltárni az ismert forradalmár utolsó napjainak történetét, és választ keres a politikai fanatizmus, elkötelezettség és paranoia kérdéseire.