Az 1900-as évek elején minden az olajról szól az amerikai határvidéken. Amikor Daniel Plainview hírét veszi, hogy van egy kisváros nyugaton, amely szinte fürdik az olajban, felkerekedik és a fiával együtt útnak indul Kaliforniába. Számítását siker koronázza, megcsinálja a szerencséjét, gazdag emberré válik. Ám a kitermelt olaj mennyiségével egyenes arányban növekszik a konfliktusok száma. Az olajbányászat velejárója a korrupció, a csalás, a pénz, a gazdagság ígérete elvakítja az embereket, veszélybe kerülnek a hagyományos értékek.
Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.
A harmincas évei elején járó nő idegeneket hívogat, azt színlelve, hogy rákbeteg fiatal lány. A szívfacsaró beszélgetések során kapcsolatokat alakít ki, melyeknek azonban mindig véget vet, amikor azzal fenyegetnek, hogy túl szorossá válnak. Irm ezzel a sajátos módszerrel védekezik a gyorstisztító szalonban végzett egyhangú munkája, valamint az ágyhoz kötött beteg anyja ápolása okozta frusztráció ellen. Azután kapcsolatba kerül Sinával, aki úgy gondolja, hogy barátot talált benne. Anyja közeli halála és a szerepjáték kettős szorításában Irm egyre inkább vonzódik Sinához. Tudja, hogy eljön a nap, amikor el kell mondania az igazságot.
A megtörtént eset alapján készült film főszereplői dél-kaliforniai aranyifjak, akiknek a medencés vityillókban semmittevéssel vagy anyagozással töltött heverészés, illetve a partiról partira való sodródás olyan mértékben eltompítja a realitásérzékét, hogy az néha fergetegesen vicces, máskor pedig rémisztő következményekkel jár. A helyi anyagelosztó, Johnny Truelove (Emile Hirsch) üzleti vitába keveredik egyik ügyfelével. Úgy dönt, haverjaival elrabolják a rakoncátlankodó kuncsaft öccsét, hogy egy kicsit megleckéztessék. Emberrablásra azonban nincsenek berendezkedve, senkinek nincs nagy kedve valami eldugott helyen vigyázni az öcsire, meg egyébként is kiderül, hogy jó fej a kissrác, úgyhogy inkább elviszik magukkal bulizni. A túsz valószínűleg legboldogabb napjait tölti együtt elrablóival, azonban a drogoktól eltompult elme és a helyzetkényszer beláthatatlan és veszélyes ösvényre tereli az ügyet.
Carrie kilóg a sorból. Félénk, visszahúzódó és szeplős, nem tartozik a népszerű lányok közé az iskolában, mi több:rendszeresen ő a céltáblája a többiek otromba tréfáinak. Carrie otthon is szenved. Fanatikusan vallásos anyja szintemegnyomorítja a lelkét. Talán éppen a mindenhol ránehezedő stressz hatására a lány megváltozik. Nő benne a feszültség, azelfojtott indulat és egyre erősebb lesz gyerekkora óta jelentkező, rejtett képessége. Carrie telekinetikus adottságávalpusztán összpontosítással is képes tárgyakat megmozdítani, összetörni, vagy lángra lobbantani, de a lány egyelőre még uraönmagának. Osztálytársnői azonban újabb, minden eddiginél gorombább tréfára készülnek az iskolai bálon, amely felszabadítjaCarrie minden elfojtott dühét és szörnyű következményekkel jár.