A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.
Rachel Stein óvóhelye egy bombatámadásban megsemmisül, ezért úgy dönt, a már felszabadított Hollandiába szökik a nácik elől. Az út során azonban a menekülőkre rátalálnak a németek, és a kis csapat összes tagját lemészárolják a lányon kívül. A csodával határos menekülés után a lány csatlakozik az ellenállókhoz, és álnéven próbál egy német katonatiszt bizalmába férkőzni.
1944-ben tombol a második világháború, amikor egy kis angol-amerikai kommandót dobnak le a Bajor-Alpokban. Az angol Smith őrnagy és az amerikai Morris hadnagy csapatának feladata bejutni az alpesi erődbe, megkeresni a fogságba esett magasrangú tisztet, majd kimenekíteni onnan. Mindezt úgy, hogy közben nem bízhatsz senkiben.
Az Amerikai Igazságügyi Társaság a második világháborúban a szövetségeseket segítő hősök csoportja, akik a jövőből szereznek segítséget egy társtól, aki olyan kalandra küldi őket, amivel megváltoztatják a történelmet.
Németország, 1938. Miközben Hitler minden erejével a háborúra készül, német fiatalok egy kis csoportja mindent megtesz, hogy figyelmen kívül hagyja a feszült politikai légkört és ne adja fel a szabadságát. Öltözködésben, hajviseletben és zenei ízlésben is az angolszász mintát követik, lelkesen táncolnak a swingre és zenei téren szinte enciklopédikus ismeretekre tesznek szert. Kezdetben semmi más céljuk sincs, mint kiélni a szabadság iránti vágyukat, ám tevékenységük hamarosan politikai színezetet ölt. A csapat két tagja: Peter Muller és Thomas Berger régóta ismeri egymást. Amikor Muller belép a Hitlerjugendbe, Berger vele tart. Azt hiszik, lehet kettős életet élni: napközben részt venni a katonai szervezet munkájában, este pedig a swingnek élni. Hamar ráébrednek arra, hogy választaniuk kell a zene sugallta individuális szabadság és a pártfegyelem között.
A hadifogolytáborban is katona marad William McNamara tábornok, aki a háború végén esett német fogságba az embereivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is katonákhoz méltóan viselkedjenek. Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között is igyekszik elhitetni embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat életben tarthatja és hazasegíti őket. Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, saját kezébe veszi az események irányítását. Szabályos haditörvényszéki tárgyalást tartanak. Még társai sem sejtik, hogy mindez egy nagyszabású akció része.
Egy fiatal zseni eszeveszett versenyt fut az idővel, hogy feltörje az ellenség kódját, és megfejtse a szeretett nő körüli rejtélyt.
1945 tavaszán Kelet-Németországban megreked egy deportáló vonat több mint 2000 zsidó fogollyal, akiket koncentrációs táborba szántak. A német mozdonyvezetők elmenekülnek a Vörös Hadsereg elől, amely már elfoglalta a közeli Tröbitz falut. A vonaton utazók magukra maradnak, és csak a falusiak segítségére számíthatnak. Az egymás elleni mélységes bizalmatlanság, a kétségbeesés és a bosszúvágy közepette váratlanul barátság szövődik egy német lány, Winnie, a holland zsidó Simone és az orosz mesterlövész Vera között. A valós események által ihletett film három erős nő történetét meséli el, akiknek a háború romjai között el kell szakadniuk túlélési stratégiájuktól, le kell győzniük haragjukat és bizalmatlanságukat, hogy a többieket újra embernek lássák és újra felébredjen bennük az együttérzés.