Dogville városa a Sziklás-hegységben található, annak az útnak a végén, amely az elhagyott ezüstbányához vezet. Dogville lakói jó és becsületes emberek, akik szeretik a városukat. A településen az a ház a legszebb, amelyben Tom él. Egy este Tom puskalövéseket hall a völgyből. Tom leül egy padra, hogy elgondolkodjon a történeteken, amikor Moses, a kutyája ugatni kezd, és az ugatás úgy hangzik, mintha fel akarná hívni valakire a figyelmet. Ez a valaki Grace, aki nem térképről választotta a helyet, hogy látogatást tegyen itt, Tom mégis rögtön úgy érzi, hogy a nő ide tartozik. Egy teherautónyi fegyveres üldözi a szépséges menekülőt, Tom elbújtatja Grace-t, és azt mondja a gengsztereknek, hogy nem tapasztalt semmi rendkívülit. A másnapi városi találkozón beszámol a meglepett dogville-ieknek az előző este történtekről, majd lemegy a bányába, ahová elbújtatta Grace-t, és kihozza a napfényre. A városiak úgy döntenek, hogy a nő két hétig maradhat Dogville-ben...

Dzsube Kibagami, a legendás harcos magányosan vándorol az országban. Útja során megment egy gyönyörű nindzsanőt, Kagerót, akinek társait lemészárolta Tesszaj, a démoni erejű harcos. Kagero a közeli Koga nindzsa klán tagja, és azért indult útnak, hogy kiderítse, mi okozta azt a szörnyű járványt, ami egy egész falut kipusztított. Hamar kiderül, hogy a támadó nincs egyedül, ő csak az egyik Kimón nyolc ördöge közül. Dzsube nem menekülhet előlük, egytől-egyig le kell győznie őket, ha életben akar maradni, de nem pusztán a saját élete a tét: egy olyan összeesküvés nyomaira bukkan, ami az egész sógunátus jövőjét veszélybe sodorhatja.

Rémálom vagy valóság? Taylor űrhajósnak ezzel a szörnyű kérdéssel kell megbirkóznia, amikor egy időviharba kerülve lezuhan, és foglyul ejti egy gorilla-osztag. Ezen a bolygón felfordult a világ, a majom az uralkodó faj, az emberek pedig, mint az állatok, ketrecekben élnek. Amikor a Csillagszeműre keresztelt Taylorról kiderül, hogy beszéli a nyelvüket, két tudós csimpánz nyíltan szembeszegül a bigott vezetéssel és segít az űrhajósnak a menekülésben.

Negyven esztendővel ezelőtt, egy családi összejövetel alkalmával titokzatos körülmények között eltűnt Harriet Vanger. A lány testét sohasem találták meg. A nagybátyja, Henrik meg van győződve arról, hogy Harrietet meggyilkolták, és a tettest a Vanger-klán tagjai között kell keresni. Megbízza a lecsúszott gazdasági újságírót, Mikael Blomkvistet, hogy próbálja meg kideríteni, mi történt. A férfi nem várt segítőtársra akad a tetovált hacker lány, Lisbeth személyében. Minél mélyebbre ás a furcsa páros a múltban, annál sötétebb és veszélyesebb dolgok kerülnek felszínre.

Jack Sparrow kapitánynak ezúttal is természetfeletti kalózokkal gyűlik meg a baja: kiderül ugyanis, hogy egy régi vérszerződés miatt még mindig a legendás Davy Jones, a Repülő Hollandi nevű szellemhajó kapitányának adósa. Jacknek mihamarább rendeznie kell a tartozását, különben örök átokra és szolgaságra ítéltetik. És ha mindez még nem lenne elég, a kapitány zűrjei miatt meghiúsul Will Turner és Elizabeth Swann kisasszony esküvője. Ugyanis ők is kénytelenek elkísérni Sparrowt a nagy kalandra, mely egykönnyen életük utolsó kalandja lehet.

John Locke orientalista archeológus professzor Marrakech-ben Eugene Delacroix marokkói munkásságának nyomait kutatja. Egy elszigetelt villában él Belkis-sel, az ő titokzatos szolgálójával és ágyasával. Diaképekről tanulmányozza a festő munkásságának részleteit miközben egy ismeretlen egy erotikus diasorozatot juttat el hozzá, melyen a Delacroix stílusában készült rajzok láthatók. A portréjellegű képek egyetlen jellegzetes női alakot ábrázolnak. Ennek ismeretében a kutató egy ismeretlen asszony nyomába ered. Kalandos útja során eljut egy régiségkereskedőhöz, aki egyébként orvos, lánykereskedő és szinházigazgató. Azt állítja, hogy a festő 100 évvel ezelőtt az egyik modelljével Leila-val viszonyt kezdett, ami miatt a nőt akkor kivégezték. Ennek valóságalapja az a két vázlatfüzet, amit eddig még senki sem látott. A fimben az álom és valóság sűrűn váltogatják egymást és sokszor az óvatlan néző azt sem tudja, hogy éppen melyik dimenzióban játszódik a történet.

A fekete Emanuelle Indiába megy, hogy találkozzon egy Shanti nevű guruval, aki állítása szerint elérte a szexualitás legteljesebb csúcspontját. Emanuelle azonban kideríti, hogy a guru valójában emberkereskedő, aki sajátos prédikációkkal csalja el a fiatal lányokat, hogy aztán a Közel-Keleten eladhassa őket...

Az itt bemutatott filmet mértékadó helyen a filmtörténelem egyik kimagaslóan erotikus, ha nem a legerotikusabb filmjének értékelték. Természetesen ennek megítéléséhez időben a hetvenes évekig kell visszamennünk, amikor a francia Just Jaeckin rendező az „Emmanuelle” 1974. évi elsöprő sikerén felbuzdulva elkészítette a Pauline Réage (vagyis Dominique Aury) botránykönyvén alapuló „The Story of O”-t. A címszerepet a gyönyörű Corinne Clery-re (O) osztotta. A címben szereplő kalandok leginkább két férfihez (Rene és Sir Stephen) fűződő intim és szado-mazochista kapcsolatát mutatják be némi leszbikus epizóddal fűszerezve. A történet lényege az, hogy O milyen mértékben képes alávetnie magát szerelmei képtelen, megalázó és brutalitásba torkolló beteges akaratának. Ez leginkább a Sir Stephennel való szenvedélyes viszony közben domborodik ki,

A gyönyörű Alice internet-oldalak szerkesztésével foglalkozik, és alig várja, hogy rátaláljon végre a nagy Ő-re. Amikor összefut Adammel, szinte állati vonzódást érez a férfi iránt, és annak ellenére, hogy még nem is ismerik egymást igazán, heves és szenvedélyes szexuális kapcsolatba kezdenek. A szexuális vonzalom mély szerelembe csap át, így nem sokkal később Alice és Adam ott állnak az oltár előtt, hogy hűséget fogadjanak egymásnak, amíg a halál el nem választja őket... Nem sokkal az esküvő után Alice-szel egy titokzatos idegen veszi fel a kapcsolatot. Az ismeretlen különös üzeneteket küld a lánynak. Azt sugallja, hogy érdemes lenne megvizsgálni Adam múltját. Vajon a szenvedélyes férj valóban az, akinek mondja magát? Vagy nem ok nélkül figyelmeztette Alice-t az idegen?

Michael és barátai, még mielőtt közelebbről is megismerkedhettek volna a gyengébbik nem adta örömökkel, agglegény-versenyt hirdetnek maguknak. Hogy súlyt is adjanak a megmérettetésnek, összedobnak egy nagyobbacska pénzalapot, amelyet az kaphat meg kamatostul, aki a legtovább marad agglegény. Hét évvel később már csak ketten őrzik függetlenségüket. És mert Michaelt egy apróbb szerencsejáték-tartozásból kifolyólag a maffia fenyegeti, ő kénytelen kezébe venni társa sorsának irányítását. Ha sikerül barátját a határidő lejárta előtt megnősítenie, meggazdagodik. Ha nem, bebetonozzák egy épülő Las Vegas-i autópályába.