A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig után most ismét egy olyan filmet láthat a közönség, amelynek témája a kert. A film a Florence Griswold Múzeum rendkívül népszerű kiállítása (Festői kertek: Amerikai impresszionizmus és kertfestészet) alapján készült.

Mi a közös a filmművészetet megújító francia új hullám egyetlen női tagja, a 89 éves Agnes Varda és a 33 éves francia fotós és street artist, JR világlátásában? Több, mint gondolnánk: hasonló filozófia és életre szóló szenvedély a képek megalkotása, kiállítási módja, közzététele iránt. A két alkotó együtt indul útnak JR fotóautomatává átalakított lakókocsijával Franciaország eldugott falvaiba, ahol a helyiekkel beszélgetnek és gigantikus méretű portrékat készítenek róluk. A képek házak, pajták, gyárépületek faláról, vonatok oldaláról köszönnek vissza. Az Arcélek, útszélek ezeket a szívmelengető találkozásokat dokumentálja, és a nem mindennapi barátságot, mely az út során szövődik a furcsa páros között. Varázslatos hangulatú és felejthetetlen road movie.

A klasszikus film a város életének egy napját állítja elénk, annak szépségével és szokásos konfliktusaival együtt. Az operatőrök nagyon érzékeny filmanyagot használtak, hogy mesterséges világítás nélkül dolgozhassanak. A kamerát gyakran elrejtették, hogy észrevétlenül filmezhessenek. Ruttmann - Eizenstein és Vertov mozgáselméletét alkalmazva és továbbfejlesztve - a gondosan szerkesztett mozgásfolyamatokat zenei, szimfonikus formákba rendezte. A szimfónia ritmikus és strukturális törvényszerűségei fontosabbak számára, mint a tartalom, a társadalomkritika. Ennek következtében a film már nem a város ritmusát tükrözi, hanem ellenkezőleg, a várost kényszeríti a saját ritmusába. Bár láthatóak a szociális körülmények, mégis úgy hatnak, mint formális eszközök és nem mint a tiltakozás kifejeződése. Ezért ez a film kevésbé dokumentumfilm, inkább kísérlet az "abszolút" vagy "absztrakt" film továbbfejlesztése, amelyben a valóság megjelenési formái absztrakt és formákkal önálló műben egyesülnek.

Egyiptomi régészek feltárnak egy több mint négyezer éve érintetlen sírhelyet, majd megpróbálják megfejteni az egyedülálló lelet történetét.

Edward Wilson céltudatos fiatalember, aki hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambiciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a II. világháború elején megalakuló hírszerző csoportban. Wilson egyike lesz azoknak, akik létrehozzák a világ legbefolyásosabb kémszervezetét, a CIA-t, és a hidegháború éveiben maga is aktív formálója lesz a kibontakozó fegyveres konfliktusoknak. Miközben látszólag szürke hivatalnokként éli mindennapjait, ifjúkori idealizmusát apránként teljesen felemészti a hírszerzés látszatvilága, amelyben mindenki titkokat őriz, és senkiben sem lehet megbízni. A kubai Disznó-öbölben végrehajtott amerikai invázió után nyilvánvalóvá válik, hogy valaki elárulta a partraszállás tervezett helyét a szovjeteknek. A besúgó utáni kutatás során Wilsonnak élete minden fontos személyes kapcsolatát próbára kell tennie.

Az ókori Egyiptommal valami nincs rendben. Emberemlékezet óta az egyiptomi építészet megőrizte a rejtélyeket és a titkokat, amelyekről a régészek s a kutatók semmit sem mondanak. – Az abüdoszi templom alapzatát egy ismeretlen technológia segítségével építették? – Talán az ókori egyiptomiak ismerték az elektromosságot? – Valóban léteztek keverék-lények? – Mi célt szolgáltak a hatalmas szarkofágok a Szakkara alatti alagutakban? – Vajon a gízai fennsíkon található három főpiramist még az Özönvíz előtt építették? Mindezekre és más tisztázatlan kérdésekre is választ kap Erich von Däniken előadásában, aki lélegzetelállító animációkban cáfolja meg az eddigi piramisépítési elméleteket. Lenyűgöző felvételeken mutatja be a piramisok alatti titkos járatokat, melyeknek valójában nem szabadna létezniük.