Egy szicíliai család Milánóba költözik, de felemelkedését veszélyezteti a könnyelmű Simone. Fivére, Rocco minden gondot magára vállal: profi ökölvívó lesz, hogy kiegyenlítse Simone adósságait, és vigasztalja barátnőjét, Nadját, akivel Simone mindig rosszul bánik, akit viszont ő, Rocco szeret. Amikor aztán Simone megöli Nadját, Rocco idealizmusa kétségbeesésbe csap át.
A főszereplő kislány egy német légitámadás során elveszítette a szüleit, s most egy vidéki paraszt család neveli. Az elárvult kislány öntudatlan cselekedetei felkavaró könyörtelenséggel utalnak a felnőttek hátborzongató világára.
Szilveszter éjszakáján hallgatja ki a rendőrség Martineud közjegyzőt, aki két megerőszakolt kislány holttestét fedezte fel különböző időben és helyeken, ezért alaposan gyanúsítható a gyilkosságok elkövetésével. De a tanúvallomások ellentmondanak egymásnak. Így mindkét felügyelő a maga módján próbálja megtörni a kitartóan tagadó gyanúsítottat, akinek boldogtalan családi életére is fény derül. A legváratlanabb drámai fordulatot mégis a feleség kihallgatása hozza.
Matt Buckner amerikai diák Londonba utazik, miután igazságtalanul kizárják a Harvardról. Londonban összebarátkozik a nyájas, de veszélyes Pete Dunhammel, akin keresztül bebocsáttatást nyer a futballhuligánok erőszakos világába. Dunham és szoros baráti köre alkotják a Green Street Elit nevű bandát, a West Ham United rajongóinak kemény magját. Egyetlen céljuk van, hogy ők legyenek a legrettegettebb banda az országban, és ezért mindenre képesek. Mattet nemcsak a labdarúgás izgalma ejti rabul, hanem a banda tagjai közötti testvériség és összetartás is. Hamarosan azonban ez az új életforma veszélybe sodorja mindazt, ami eddig drága volt neki az életben.
1944 nyarán a különböző francia ellenállási csoportok egymással vitatkoznak, a majd felszabadított Párizs ellenőrzése felett, miközben a várost megszálló német főparancsnok, Dietrich von Cholitz olyan utasítást kap Hitlertől, hogy ha a szövetségesek túl közel kerülnének Párizshoz, gyújtsa fel a várost. A tábornok szereti Párizst, és halogatja a parancs végrehajtását.
XIII. Lajost a dölyfös XIV. Lajos követi a trónon, akinek uralkodása alatt egész Franciaország éhezik. A király az egykori testõrének, Athos fiának menyasszonyát szemeli ki ágyasául. Hogy megszabaduljon riválisától, a fiút végzetes csatába küldi. Athos haragjában felkeresi régi bajtársait, Porthos, Aramist és DArtagnant, hogy segítsenek végrehajtani tervét. Ki akarja szabadítani a piperkõc király börtönében raboskodó rejtélyes foglyot. A mendemonda szerint a vasálarcos férfi nem más, mint a király ikertestvére. A népet sanyargató király helyett õt akarják trónra ültetni.
A történet a karizmatikus lengyel festőről, Wladyslaw Strzeminskiről szól. A háború után műveit az aktuális társadalmi és politikai helyzet miatt a kommunista elit ellenezta. Kizárták az egyetemről, ahol addig tanított, illetve mindenféle módon meggátolták művészeti tevékenykedését, ennek ellenére ő kitartott saját művészi szabadságának követése mellett.
Amikor Quoyle, a boldogtalan, magányos New York-i végleg elveszti tőle rég elhidegült feleségét egy autóbalesetben, az élete örökre megváltozik. A gyásztól lesújtva visszavonul nagynénjével és kislányával Új-Fundlandra, ősei rejtélyes otthonába. Egy kis halászvárosban a helyi lapnál kap újságírói állást. Minden újabb cikk megírásával nő Quoyle érzékenysége a kiismerhetetlenül csalafinta közösség iránt - és saját maga iránt is. Apránként románc alakul ki közte és Wavey közt, aki saját démonaival küzd. Ahogy a férfi új élete kezd kibontakozni ezen a varázslatos, hajthatatlan szépségekkel és nehézségekkel megáldott helyen, a múltja összeolvad a jelenével, és Quoyle kezd átalakulni.
A félénk Jean felszolgáló egy nagy hotelben. Iréne, egy kalandornő véletlenül milliárdosnak nézi, és ráveti magát. Amikor azonban rájön az igazságra hamar faképnél hagyja a férfit. A szerelmes Jean mindent bevet, hogy megtalálja, mígnem a Cote d'Azur-ön akad Irénere. Hamarosan azonban minden pénzét elveszti és egy számára egyébként kedves munkára kényszerül: selyemfiúnak szegődik. Új állása felkelti Iréne érdeklődését, míg végül a társaságát is elfogadja. Segíti, tanácsokkal látja el és bár magának sem ismeri be, de egyre közelebb kerül Jeanhoz.
A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban. De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.
A világtól elzárt, sziklára épült várba tíz vendég érkezik titokzatos meghívásra. A vacsorát követően egy hang a fejükre olvassa még büntetlen vétkeiket, gyilkosságaikat. A következő napokban megkezdődik a leszámolás: különös halálesetek, gyanúsítgatások teszik egyre őrjítőbbé a légkört, miközben a tíz kicsi indiánnal díszített tálcáról egy láthatatlan kéz újabb és újabb figurákat tör le.
A rendőrséget 1973. augusztus 20-án egy isten háta mögötti tanyára vezényelték Travis megyében, Texasban. Amit Thomas Hewitt, a helyi vágóhíd egykori munkásának síri hangulatú házában találtak, az olyan vérfagyasztó volt, hogy egész Amerikát sokkolta és rémületbe ejtette. 33 megölt ember, 33 lemészárolt áldozat földi maradványait találták itt, sokak szerint minden idők legszörnyűbb, többszörös gyilkosságának helyszínén. Az áldozatainak bőréből készült groteszk maszkot viselő, láncfűrészét fenyegetően meglóbáló gyilkos a lapok címoldalára került. A megtörtént esetet feldolgozó, A texasi láncfűrészes hátborzongató utazásra hívja a nézőt. A főként reklámfilmeket rendező Marcus Nispel az 1974-ben készült, s hazánkban bemutatásra nem került, ma már klasszikusnak számító The Texas Chainsaw Massacre című film remake-jét készítette el. A film érdekessége, hogy az 1974-es filmet szintén Daniel Pearl fényképezte.
Megalkották egy új utcai sport szabályait, és lassan meghódítják a várost - pontosabban a falakat, a tetõket, a hidakat. Macskaügyességgel ugrálnak egyik házról a másikra, villámgyorsan kúsznak-másznak a falakon, és könnyű szívvel néznek szembe a veszéllyel. Mindegyiküknek megvan a specialitása: Baseball kiválóan dob; Pókember a zsinege segítségével úgy mozog, mint egy képregényhõs; La Belette képes angolnaként kígyózni; Zicmu a zenébõl nyeri az erejét; Rocket pedig olyan gyors, mint egy rakéta. Hajnalban gyakorolnak, hogy ne zavarják a környék lakóinak életét. Így is akad azonban, aki tolvajnak nézi õket, és rémületében rendõrt hív. Ám a zsaruk hiába jelennek meg a színen, csak bottal üthetik a nyomukat.
Elizabeth a francia tengerpartra megy nyaralni, míg férje Párizsban marad a sok munkára hivatkozva. Lánya pedig már egyedül szokott elutazni, így Elizabeth úgy érzi, végre szentelhet egy kis időt magának is. Megismerkedik a gyermekét egyedül nevelő Julie-val. Jól megértik egymást, hiszen a fiatalasszony problémái ugyanazok, amin korábban Elizabeth már keresztülment. Kettejük csípős megjegyzéseivel követhetjük a megannyi középkorú görcsös házaspárt és kapcsolatát letagadó, lányokra vadászó férfit a luxus üdülőhely harsány színpadán...