Fritz Langnak, a német filmgyártás híres rendezőjének első Amerikában készült filmje váratlan fordulatokban bővelkedő történet, mely nemcsak művészileg, hanem lélektanilag is tökéletesre sikerült. A nőrablás vádjával ártatlanul előzetes letartóztatásba került fiatalember személyiségváltozása áll a középpontban, amely során a szelíd hősből mániákus bosszúálló válik, míg végül lelkiismerete és embersége diadalmaskodik bosszúvágya fölött. Spencer Tracy első nagyszabású és nagy hatású alakítása: mély átéléssel, nagy érzékenységgel formálta meg ezt a meghasonlott figurát, akiben - mint későbbi híres szerepében, Dr. Jekyllben - megmutatkozik az emberi kettősség, a hajlam a jóra és a gonoszra.

Marty Pilletti egy kedves, de gátlásos hentes, aki harmincon túl még mindig az édesanyjával él New York Bronx negyedében. A Mama leghőbb vágya, hogy Marty végre találjon egy rendes, házias olasz lányt, akit elvehet feleségül. De Marty sajnos nem is elég jóképű, nem is elég vonzó ahhoz, hogy a lányok felfigyeljenek rá. Társasági élete kimerül abban, hogy a helyi kocsmában hallgatja a barátait, akik a hódításaikkal dicsekszenek. Egyik este azonban, egy táncmulatságon megismerkedik Clarával, a csúnyácska tanítónővel, akit az udvarlója épp ejtett egy csinosabb lány kedvéért. Clara Martynak sírja el a bánatát. Marty boldogan mutatja be a lányt anyjának és a barátainak, de a fogadtatás nem egészen az, amire várt...

A film három ember élettörténetét követi nyomon, akiknek útjai a kegyetlen háború idején keresztezik egymást. Olga, egy orosz arisztokrata emigráns, és tagja a francia ellenállásnak, Jules egy francia kollaboráns, és Helmut, egy magas rangú német SS-tiszt.

A tizennyolc éves Eddie és három társa önkéntesnek jelentkezik a tengerészgyalogsághoz, a vietnami háborúba 1963 őszén. Az utolsó estére, amit San Franciscóban töltenek, hatalmas bulit terveznek. A fiúk versenyt szerveznek, melynek keretében a város legcsúnyább lányát kell elhozni az összejövetelre. Eddie-nek nincs szerencséje, csupán a kávéüzletben dolgozó és énekesnői babérokra pályázó asszonyt, Rose-t sikerül felszednie. Rose sajnálja a fiút, Eddie pedig kezdi megszeretni őt. Miután kiderül az igazság, Rose dühös lesz. A fiú megpróbálja elnyerni a bocsánatát.

A választások előtt autóbalesetet szenved az egyik politikai párt vezetője. Az ellenzéki pártnak a lehető legrosszabbkor jött mindez, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint jól állnak, és úgy tűnik, hogy Lorne Kjeldsen személyében ők adják majd a környezetvédelmi minisztert. A férje körüli botrány miatt azonban változhatnak az esélyek. Ulrik Torp újságíró első pillantásra csak a címlapsztorit látja az esetben, bár többen szeretnék eltussolni a történteket. Rájön, hogy mindez talán nem is a véletlen műve, vannak, akik hasznot húznak belőle. De kinek áll érdekében az események befolyásolása?

Két hivatalnokot, Chadot és Howardot nagy csalódás érte: a munkában a fiatalok lekörözik őket, ráadásul kidobták őket a barátnőik. A két frusztrált, harmincas hivatalnok vidéki kiküldetésre készül és mivel mindketten maguk alatt vannak, furcsa bosszút eszelnek ki: egy nőt elhalmoznak figyelmük minden jelével, és amikor már a lábuk előtt hever, kiadják az útját. A vidéki fiókban rá is akadnak az ideális alanyra: egy gyönyörű, de süketnéma titkárnőre. Őt éri a megtiszteltetés, hogy eltölthet pár napot... férfitársaságban.

A gonosz varázsló Jafar, és Jago, a veszekedős papagája, csapdába esnek: bezárta őket Aladdin a csodalámpába. Miután Jágónak sikerül kiszabadulnia, bedobja a lámpát az oázisba, Jafarral együtt. A lámpát Abis Mal találja meg, és Jafar újból szabad lesz. Jafar és Abis Mal elhatározzák, hogy bosszút álnak Aladdinon.

Vincent, Georges és Fred a negyvenes éveik elején járnak. Az első kettő házasember, gyermeke van, és úgy érzik, hogy az életük kiüresedett, az egyhangú, szürke hétköznapok csapdájában vergődnek. Irigykedve figyelik az egyedülálló Fredet, aki szabad mint a madár: akkor jön, akkor megy, amikor akar, szebbnél szebb csajokkal jár. Fred viszont éppen rájuk szeretne már hasonlítani: megállapodni, családot alapítani, értelmet adni az életének. Kiderül, hogy Vincentnek szeretője van, akiről még a barátai sem tudnak. A férfi nem sejti, hogy a felesége tud a viszonyáról.

Volt idő, amikor mindenki okoskodott és te nem engedted sokáig, hogy igazuk legyen. 1974, Pawntucket, egy eldugott amerikai kisváros. A tizenéves Tim (Shawn Hatosy) hirtelen haragú özvegyember édesapjával (Alec Baldwin) és mozgássérült testvérével él. Miután a kábítószerekkel hamar megismerkedő Tim és hasonszőrű barátai sokadszor kerülnek összetűzésbe a rendőrökkel, apja végső feltételeket szab: leérettségizik, vagy kirúgja és mehet a börtönbe. Utolsó évét egy távoli, szigorúbb iskolában kell eltöltenie. A sorsát béklyónak érző fiú új barátokra tesz szert az iskolában és kicsit másképp kezdi szemlélni korábbi életét és jövőjét.

A család unottan nézi a viccelni, bohóckodni próbáló apa, Griffin küszködését a sátorral egy tóparti kempingben. A "végre legyen együtt a család" jegyében szervezett kirándulás egy pontján aztán Griffinnek elege lesz a többiek nyavajgásából: lekapcsolja a lakókocsit az autójáról, és egyedül vág neki Los Angelesnek, hogy még utoljára jól kibulizza magát, ugyanis orvosai szerint előrehaladott rákja van...

Amerika ismét háborúban áll. Három jóbarátnak (egy ügyvédnek, egy írónak és egy taxisnak) 30 napon belül újra jelentkeznie kell katonai szolgálatra. Ez nem könnyű, hiszen mindannyiuknak megvan már a maga civil élete. Rifkin házas és most nevezték ki cégpartnernek egy ügyvédi irodában. Feller második regényét írja, miután az első már nagy sikert aratott. Dixon szívesen szolgálna újra a hadseregben, amíg egy váratlan esemény fel nem kavarja életét.

Jacques Laurent a hetvenes években híres pornórendező volt, és évekkel később nehéz pénzügyi helyzetbe jutva vissza kell térnie elhagyott foglalkozásához. Arról álmodik, hogy egyszer képes lesz a szerelem romantikáját a pornográfia eszközeivel bemutatnia. Szakmai válságát magánéleti válság tetézi: munkáját a felesége éppúgy nem tudja elfogadni, ahogy a társadalom sem. 17 éves fia, Joseph, aki barátaival a forradalom lehetőségeit latolgatja, három évi távollét után felveszi a kapcsolatot apjával. Mindketten életük fordulópontján állnak: Jacques azt keresi, hogyan tudná méltóságban lezárni a pályáját, míg Joseph életcélt akar találni.