A hetvenes évek csillogó diszkóvilága köszönt ránk, sok-sok ismerős zenével. A történet középpontja a pornóipar tündöklése és hanyatlása. Különösen érdekes, hogy Amerika egyik régi kedvenc sztárja tért vissza e filmben. Burt Reynolds felélte összes vagyonát és adósságokban úszott, mígnem újra kedvezően fogadta őt a közönség és a kritikusok egyaránt. Mark Wahlberg, azaz ahogy inkább a fiatal közönség ismeri, Marky Mark játssza a fiatal pornósztárt, akiben a tapasztalt producer meglátja a műfaj jövőjét. A naiv és fiatal Eddie extrém férfiasságával iszonyú pénzeket keres, emiatt azonban egyre jobban elveszti önkontrollját. A nagyképűség és a drogok által aláásott személyiséget nehezen fogadja vissza a társadalom és a korábbi érdekbarátok.

Franz és Artur megismerkedik egy nyelvtanfolyamon Odile-lel. A lány elmondja a két vagánynak, hogy szomszédjának van egy nagy bőrönd pénze. Kitervelik, hogy megszerzik a pénzt, de a végrehajtásba hiba csúszik.

A nem túl távoli jövőben Koreát súlyos gazdasági válság sújtja, egy csapat fiatal pedig mindent elkövet az életben maradásért.

Alphaville egy több millió fényévnyi távolságban lévő galaxis fővárosa. Ide érkezik Lemmy Caution a "Figaro-Pravda" újság tudósítójaként. Valójában Lemmy egy titkosügynök, akinek kapcsolatba kell lépnie von Braun professzorral. Von Braun, akit kiutasítottak az óvilágból, létrehozta Alphaville-ben az Alpha 60 nevű elektronikus agyat. A mesterséges intelligencia egyeduralmi rendszert vezetett be a városban. Alphaville-ben minden érzés be lett tiltva, a "zene", a "költészet", a "szerelem" szavakat pedig kitörölték a nyelvből... Lemmy tisztában van azzal, hogy az előző ügynökök mind nyomtalanul eltűntek. Megismeri a város brutális valóságát és ebben tolmácsa, Natasa segíti, aki von Braun lánya. Lemmynek végül sikerül megölnie a professzort és elpusztítania Alpha 60-at. Miközben menekül a káosz uralta Alphaville-ből, kiderül, hogy Natasából még nem veszett ki minden emberi érzés.

2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.

Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.

Chris Pratt (Joseph Gordon-Levitt) jótanuló-jósportoló, az iskolai hokicsapat sztárja, a város egyik legmenőbb sráca. Egy tragikus autóbalesetben súlyosan megsérül, emlékezete darabokra hullik. A legegyszerűbb feladatokat is képtelen elvégezni segítség, azaz a jegyzetei nélkül. Így aztán Pratt, aki a baleset előtt az élet császárának számított, most éjszakánként egy bankfiókban takarít, nappal pedig próbálja rendbe szedni életét. Segítsége ebben cseppet sem könnyű eset lakótársa, a vak Lewis (Jeff Daniels). A helyzetet tovább bonyolítja, amikor megjelenik a képben Gary (Matthew Goode), Chris egykori cimborája, aki újra bevezeti a srácot az éjszakai életbe és még egy volt sztriptíztáncosnővel is összehozza. A cél azonban nem az önfeledt szórakozás: Gary valójában egy nagyon is komoly bankrablást készít elő, kihasználva Chris zavarodottságát.

A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.

Egy forró nyári éjszakán Richard Dane (Michael C. Hall) és felesége arra riadnak, hogy valaki betört a házukba. A férfi megtölti fegyverét és lemerészkedik a földszintre, majd pánikba esik és lelövi a betolakodót. Hiába hiszi, hogy túl van a nehezén, rémálmai csak most kezdődnek, ugyanis a városba érkezik a betörő apja, Ben (Sam Shepard), aki rettegésben tartja őt is és családját is.

Tizenhat évesen Mirandának (Evan Rachel Wood) már bőven kijutott minden jóból. Az anyja elhagyta, majd kimaradt az iskolából, és azóta maga gondoskodik a betevőről: egy McDonald's étteremben dolgozik. Charlie, az apja (Michael Douglas) egy elmegyógyintézet lakója. Mikor apját végül kiengedik, a helyzet csak fokozódik. Charlie ugyanis meg van róla győződve, hogy környékükön kell Juan Florismarte Garces atya rég elásott kincsét keresnie. Szüksége van lányára, aki bár vonakodik, segíteni szeretne apjának

Dennis Meechum Los Angeles szerte ismert rendőrtiszt, aki megtörtént krimik irásával szerzett magának nevet. Könyvei minden alkalommal a legkeresettebb regények közé tartoztak. Meechum felett azonban eljártak az évek, s már régóta nem publikált semmit. Érdekes esete nincs, s a múzsák is kitaszították a kegyeltek közül. A rendőrtiszt adósságot adósságra halmoz, s egy napon eljön a pillanat, amikor kénytelen újra sikerkönyvet kiadni. Ha nem, minden vagyonát elveszítheti. Épp kapóra jön neki Cleve, aki regényehősként jelentkezik nála. Cleve ugyanis profi bérgyilkos, akit azonban cserbenhagytak "munkaadói". Cleve ezért bosszút akar állni. Meechum pedig regényt akar írni. Az eredmény: harc.

Akármilyen vastag a páncél, akármilyen sok a biztonsági kamera, akármilyen ravasz a riasztórendszer, mindegyiknek van egy gyenge pontja: az ember, akit segít. Amikor egy páncélautónak 42 millió dollárt kell rendeltetési helyére szállítani, a cég legjobb, legtapasztaltabb, legmegbízhatóbb embereit rendelik szolgálatba. És egy kezdőt. A három veterán biztonsági őr úgy dönt, hogy megtartja a pénzt. Elég rég dolgoznak ebben a szakmában, hogy tudják, hogyan lehet biztonságosan, nyom nélkül végrehajtani a tervüket. Kénytelenek az új fiút is bevenni, de amikor a tervbe hiba csúszik, a srác mindent összezavar. Az egység tagjai egymás ellen fordulnak. Először csak a veszni látszó pénzért küzdenek. Azután már az életükért.