Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

Róma, 1944: a német megszállás időszaka. Manfredó körül ellenállók csoportja tömörül, aki illegális sajtóterméket állít elő, üldözötteket rejteget, és a város felszabadításán munkálkodik. A történet középpontjában a nyomdász Marcallo, komor szépség barátnője, valamint az egy német dezertőrnek menedéket adó szerzetes-pap, Don Pietro áll. Az ellenállási mozgalomban aktívan résztvevő Don Pietrót, Manfredót, Marcello barátnőjét, Pinát a Gestapónak sikerül elfognia és kegyetlen kínzások után mindhármukat kivégzik.

A Nosztalgia minden, csak nem a szó szentimentális értelmében vett nosztalgikus film. Ez a nosztalgia a múltat nem tekinti nemlétnek. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, mint teremtője, Tarkovszkij, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a romtemplom fedetlensége, önmaga kétségei gyötrik és a gyönyörű Eugénia hitetlensége. A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk (paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv), és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez - "Ott már nincsen, ide még nem tud megérkezni." (port.hu)

Dr. Michael Mosley, aki exkluzív hozzáféréssel bír a Róma utcái alatti mélységhez, szakértőcsapatot vezet, hogy feltárják a város és az azt létrehozó és abban élt emberek teljes történetét.

A világ öt nagyvárosában - Los Angelesben, New Yorkban, Párizsban, Rómában és Helsinkiben - egy időben játszódik az öt véletlenszerűen egymáshoz kapcsolódó történet. Főszereplője öt taxisofőr, illetve az utasaik, a téma pedig az út során köztük kialakuló kapcsolat. Ott van például a szórakoztatóiparban dolgozó ügynök, aki be akarja szervezni a csinos sofőrnőt a filmüzletbe, a talpraesett utas, aki megmutatja a kétbalkezes taxisnak, hogyan működik az autó, a vak asszony, aki "többet lát" a fekete sofőrnél, valamint a pap, akit a szexuális szokásaival traktál a nagyszájú sofőr.

Jacques rendkívüli rokonságban van az óceánnal, szokatlanul hosszú ideig képes lélegzet nélkül a víz alatt tartózkodni. Gyermekkori barátja és vetélytársa, Enzo, aki már a szabad merülés világbajnoka, versenyre hívja. Küzdelmük, vonzódásuk visszahívó erejű vágyakozásuk tárgya mindig ugyanaz: A Nagy Kékség.

Michael Corleone egyre inkább úgy érzi, hogy családja tevékenységeit ideje lenne legalizálni. A régi típusú maffiának ugyanis mára már leáldozott. Ezért dönt úgy, hogy a szerencsejáték-iparból kiszállva inkább a tőzsde és a bankvilág irányába fordul. Így kerül kapcsolatba a Vatikán egyik bankjával is. S hamarosan olyan üzletet kötnek, ami végleg eldönti a Corleone család sorsát.

Milyen messzire mennél, hogy valaki más lehess? Az 1950-es években játszódik a Patricia Highsmith kiváló regényéből készült film. Tom pénztelen New York-i fiatalember, alkalmi munkákból él. Meghívják egy kerti mulatságra zongorázni, ezért kölcsön kér egy alkalomhoz illő ruhát. A tömegben elvegyült Tom összeismerkedik egy gazdag úriemberrel. Nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a felső tízezer köreibe beljebb lépjen, ezért azt állítja, ismeri a milliomos fiát. Ezer dollár jutalmat ajánl fel az apa Tomnak, ha visszahozza őt Itáliából. Tom ehelyett összebarátkozik a tékozló Dickie-vel és menyasszonyával, Marge-dzsal. Egy darabig élvezik a temérdek luxust és egymás társaságát. Tom észreveszi, hogy mindennek nemsokára vége szakadhat. Tovább akar lépni a ranglétrán, minden áron.

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Paul Javal fiatal dramaturg. Egy nap állást kap egy amerikai filmproducertől, Jeremy Prokochtól. Paul és felesége, Camila anyagi helyzete radikálisan megváltozik, ennek ellenére Paul nem érzi magát elemében. Művészi szabadsága korlátozott, és néha olyan dolgok írására kényszerítik, amelyekkel nem ért egyet. Ez történik Caprin is, ahol a házaspár ellátogat Fritz Lang filmjének, az "Odüsszeusznak" a forgatására. A producer által követelt javításokkal se Lang se Paul nem ért egyet. Prokosch azonban lefizeti a forgatókönyvírót, aki enged a pénz csábításának. Camila rádöbben, hogy Paul igyekszik kihasználni felesége bájait karrierje egyengetéséhez, és ezért egyre nagyobb megvetést érez férje iránt. Megérti, hogy ez szerelmük végét jelenti...

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.

Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.

Egy újságíró és a dokumentumfilmes ugyanazt a sztorit próbálja meg felgöngyölíteni, mely egy gyilkosság és annak első számú gyanúsítottja köré épül.