A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.
Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.
Egyre több baja van Csu úrnak, aki Tajvan legjobb szakácsa és egyben három felnőtt, lázadó lány apja. Csu úr felesége már évekkel ezelőtt meghalt, magára hagyva férjét a lányok nevelésében: a legnagyobb Csia-Csien tanárnő és látszólag apja támasza, a középső elfoglalt üzletasszony, aki alig bírja elviselni apja társaságát, a legfiatalabb pedig Csia-Ning, aki reménytelenül romantikus alkat. A családi képbe azonban belép a zsémbeskedő özvegy Liang asszony, aki nemrég költözött a szomszédba. Hirtelen az egész család úgy érzi, hogy Csu úr valaki másra is főzni fog. Időközben viszont az egyik lány terhes lesz, a másik kiborul, valaki meghal, és megint másvalaki rátalál az igazi szerelemre. Ezek után ne lepődjünk meg, hogy végül teljesen meglepődünk azon, kivel mi is történik!
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.
A karácsonyi bevásárlószezon közepén az egyik nagyáruház Télapója leissza magát a sárga földig és képtelen ellátni feladatát. Az üzlet vezetése kétségbeesve keres egy új Mikulást. Szinte a csodával határos, hogy útjukba akad egy csillogó szemű, fehérszakállas, kedves bácsika, aki gyakorlatilag jelmez nélkül is maga a megtestesült Télapó. A férfi - aki Kris Kringleként mutatkozik be - mindenkit elbűvöl a környezetében. Vevők és eladók egyaránt úgy érzik, hogy Kringle közelében újra betölti szívüket a karácsony meghitt hangulata. Csak Kringle alkalmi főnöke, a lányát egyedül nevelő, két lábbal a földön járó Doris Walkerre nem hat a varázslat, és lánya, Susan sem tud lelkesedni az ünnepért - neki azt tanították, hogy Télapó csak a mesében létezik. De egyre többen gondolják Kringle-ről, hogy ő a valódi Télapó, és Kringle ezt nem is tagadja soha...
"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
A sikeres múzeumigazgató, Christian tökéletes életének gépezetébe egyszer csak porszem kerül: egy ügyesen kitervelt átverés révén fényes nappal zsebelik ki a múzeum előtti forgalmas téren. Christian nem hagyja annyiban a dolgot, és bosszúhadjáratra indul a feltételezett tolvajok ellen. Közben egy erőszakos amerikai újságírónővel is bonyolult viszonyba kezd. Komikus, majd egyre abszurdabb és kínosabb helyzetek során kezd szétfoszlani látszólagos magabiztossága és irigylésre méltó élete.
Múlt és jelen, időben és térben távol élő emberek élete keveredik a szerteágazó történetben. Látszólag nincs összefüggés közöttük. Vagy mégis? Mariana, a tizenhat éves mexikói tinédzser megpróbálja egyenesbe hozni szülei széttört életét az egyik Új-Mexikó állambeli határvárosban. Az Oregon állambeli Portlandben élő Sylvia, miközben a múltban elkövetett hibáit szeretné helyrehozni, egy érzelmi odüsszeát jár be. Maria, a fiatal lány segít megtalálni szüleinek a megbocsátást és a szeretetet. Ginának és Nicknek szembe kell nézniük a titkos kapcsolatuk jövőjével - lévén mindketten házasok.
A film története 1832-ben kezdődik. A dél-franciaországi Provence-ban teljes az anarchia: dühöng a kolerajárvány, mindenütt temetetlen holttestek hevernek. Angelo, az ifjú olasz forradalmár a bécsi titkos rendőrség elől menekül Aix-en Provence-ban. Miután a helybeliek meggyanúsítják, hogy megmérgezte a kutakat, hősünk a házak tetején keres menedéket. Önfeláldozóan menti a még menthetőket egy idős orvostól tanult módszer segítségével. Útközben találkozik a gyönyörű fiatalasszonnyal, Pauline-nal (Juliette Binoche), aki eltűnt férjét keresi, így együtt folytatják kalandos útjukat. Angelo beleszeret a fiatalasszonyba, érte minden áldozatra kész. És a pusztulás közepette győz az ifjúság, kivirágzik közöttük a szerelem.
Henry, Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavarják sem szenvedélyeinek gyakorlásában - nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban. A szenvedélyeinek rabjaként, számtalan furcsa sorsú figurával hozza össze az élet, akik akárcsak ő, próbálnak az élet súlya alatt egyensúlyozni, ezzel szolgáltatva a megfelelő ihletet az ő írásaihoz.