A film Indiában játszódik, a gyarmatosítás korában. A monszunesők után a tönk szélén álló földműveseknek ki kell fizetniük az adót az elmosott termés után is. A brit földesúr kihívja őket egy krikettmérkőzésre, amelynek tétje az adó elengedése, vagy duplán megfizetése. Az ismeretlen sportjátékban való helytállás reménytelennek tűnik az emberek többsége számára. Egy ifjú mégis vállalja a csapat megszervezését. Ő már sokszor figyelte az angolok játékát a pálya széléről. Most végre megmutathatja az ellesett trükköket...
Az emlékezetét vesztett első világháborús veteránt egy elmegyógyintézetben kezelik. Egy harmadrendű színésznővel egymásba szeretnek. Összeházasodnak és boldogan élnek. A férfi azonban balesetet szenved, s most meg a közelmúltja esik ki az emlékezetéből, ugyanakkor tudatilag visszatér régi világába. Az önfeláldozó és kitartó asszony elhatározza, nem engedi el a férjét.
1918-ban Amerika belépésével csúcsosodik ki az I. világháború. A német légierőben föleg az arisztokrácia tagja szolgálnak. A pilótahiány miatt a a vezérkar lehetővé teszi az alacsonyabb osztályból származók belépését is. Egyikük Bruno Stachel. Már kezdettől fogva nem tudott beilleszkedni a csapatba, ennek ellenére mégis megpróbálja bebizonyítani, hogy ő jobb pilóta, mint mások. Miután repülő ásszá válik, a prarancsnokság propagandacélokra használja fel, mint nemzeti hőst, ami a katonák harci szellmét hivatott növelni és az alacsonyabb osztályból származók is lehetnek sikeres tisztek. Immelmann volt az első pilóta, aki megkapta a Pour le Mérite érdemrendet, Németország legmagasabb katonai kitüntetését. Ez a medál később a „Kék Max” néven vált ismertté Immelmann emlékére. A kitüntetését II. Vilmos császár adta át 1916 januárjában.
Bagdad 2003-as megszállása idején Roy Miller tiszthelyettes és osztaga tömegpusztító fegyvereket keresnek az informátorok által megadott helyeken. Életük kockáztatásával hatolnak be a hol orvlövészeket, hol más veszélyeket rejtő helyekre, de mindig valami mást találnak, mint amiért jöttek. Millernek gyanús lesz a sok hamis nyom és az őt elhallgattatni próbáló főtisztek, és amikor egy akció során véletlenül érdekes információra bukkan és a saját kezébe veszi az irányítást, olyan események lavináját indítja el, amelyek nem csak őt és osztagát sodorják halálos veszélybe, de hatással lehetnek a háború kimenetére is.
A 300 spártai egy 1962-es amerikai film, mely a thermopülai csata történetetét meséli el. A film a görög kormánnyal karöltve készült, amit a peloponnészoszi Perachora faluban forgattak. Richard Egan a spártai Leonidász királyt, Ralph Richardson az athéni Themisztoklészt, míg David Farrar Xerxész perzsa királyt alakította. Diane Baker Ellast és Barry Coe Phylont játszotta, ami romantikus jelenetet vitt a filmbe. A filmben 300 spártai szembeszáll a szinte végtelennek tűnő perzsa hadsereggel. A különbségek ellenére sem futamodnak meg vagy adják meg magukat, mégha ez a vesztüket is okozza. Frank Miller még gyermekként látta és állítása szerint "megváltoztatta az alkotói irányzatát." Grafikus regénye, a 300 és alapjául szolgált a 2007-es 300 című filmnek.
Az I. világháborút követő években a háborúban megedzett merész pilótáknak sokkal prózaibb mesterség után kellett nézniük: a "Repülő cirkusz" mutatványosaiként vakmerően kalandos vállalkozásokban kerestek életüknek új értelmet. Így tesz Waldo Pepper is, aki a földhözragadt mindennapok unalmas világa helyett minden tiltás ellenére a végtelen kék eget választja, magasban szállva a felhők fölött.
Hemingway hősei az első világháború európai frontján teljesítenek szolgálatot. A fiatal amerikai hadnagy sebesülése révén kerül kapcsolatba ismét Catherine Bartley nővérrel, és ez a találkozás mindkettőjük számára az igazi szerelmet jelenti a világégésben.
John McCain apja szerint egy katona legfőbb erénye a bátorság. Jack McCain mindezt be is bizonyította, hiszen tengernagy lett a flottánál. A fiát is katonának nevelte. Apja példáját követve John belépett a haditengerészethez, és végigcsinálta a kemény kiképzést. Azután Vietnamba került, a dzsungelháború poklába. Mindez azonban csak a kezdet volt, az egyik összecsapást követően a vietkongok fogságába esett. John öt hosszú esztendőt töltött egy hadifogolytáborban, borzalmas körülmények közepette.
Jim Ferguson, a sikeres, fiatal üzletember rájön, hogy belekerült egy időlyukba, ami oda-vissza dobálja őt az évtizedekben. A New York-i gyorsétterem vezetése helyett 1917-ben találja magát, az I. világháború kellős közepén, ahol megmenti Biggles-t a biztos halálból és megmenti a világot is a pusztító katasztrófától. Miközben Biggles éli a maga hihetetlen I. világháborús kalandjait, átkerül az 1980-as évekbe. A hősök és a fejlett technológia összefognak a gonosz erőivel szemben...