A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...
Rosemary és Gus fiatal házasok, akik beköltöznek új New York-i otthonukba, egy kellemes, Central Park melletti társasházba. Szomszédaik, a középkorú Minnie és Roman Castevet, barátságosak, bár nagyon titokzatosak. Rosemary hamarosan megtudja, hogy gyermeket vár. Boldogsága nem ismer határokat, de az öröm nem tart sokáig.
Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.
Bruno és Guy egy vonaton ismerkednek össze. Annak ellenére, hogy a barátságuk újkeletű, Bruno meglepő ötlettel rukkol elő: felajánlja, hogy megöli Guy feleségét, aki nem akar elválni a férjétől, hogy az ne tudja elvenni új szerelmét, viszont cserébe Guy ölje meg Bruno apját, mert az öreg erőszakosságával Bruno útjában van.
Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.
A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.
"...amikor márciusban a németek átlépték a határt, hogy elfoglalják az egész országot, és a mi városunkon keresztül vonultak Prágába, nagyapám egyes-egyedül kiment elébük, egyes-egyedül az én nagyapám ment ki a németek elé, hogy hipnotizőr lévén szembeszálljon velük, és a gondolat hatalmával visszatérítse a tankjaikat." Hát ilyen családból származik Milos, aki nem hőssé akar válni, csak a már kínossá vált szüzességét szeretné elveszíteni. Segédtisztként dolgozik egy kisváros állomásán, ahol hiába húznak el a front közeledtével mind szigorúbban ellenőrzött vonatok, a dolgozók élik megszokott életüket.
Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.
A férje halála után Shin-ae az eredeti koreai címet jelölő kisvárosba költözik kisfiával, hogy új életet kezdjen, ám itt egy újabb szörnyű csapással sújtja a sors. A sokk feldolgozásához a helyi keresztény gyülekezet, illetve egy autószerelő-műhelyet üzemeltető férfi igyekszik segítséget nyújtani.
A rendező előző filmje, a Szerelemre hangolva két házasember, Mr. Chow és Mrs. Chan keserédes, soha be nem teljesedő szerelmi románcát mesélte el. A történet folytatásában a 2046. számú hotelszobában Mr. Chow könyvet ír egy vonatról, amely a jövőbe, 2046-ba repíti utasait, ahol azok állítólag megtalálják elveszett emlékeiket. Hogy az utazás mennyire sikeres, senki nem tudja, mert még egyetlen ember sem tért vissza. Most azonban valaki visszatér. Ott járt 2046-ban, és úgy döntött, visszajön, hogy változtasson a múltján. (port.hu)
Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"
Nincs édesebb a bosszúnál, nincs boldogítóbb mások bajánál - Sebastian és mostohatestvére, Katherine e régi igazság jegyében él. Gazdagok, szépek, és túlcsordul bennük az erotika: New York naiv fiataljai mind a lábuk előtt hevernek, ők pedig ördögi csínyeikkel alaposan felforgatják, aztán pokollá teszik mindük életét. A nagy dobás azonban még várat magára - míg fel nem tűnik a színen új iskolaigazgatójuk lánya, aki elhatározta: mindaddig megőrzi szüzességét, míg férjhez nem megy. Katherine fogadást ajánl: ha Sebastiannek sikerül elcsábítania a jégkirálynőt, az ő teste a ráadás. Ellenkező esetben viszont bátyja vadonatúj Jaguárja a tét.
Johnny Cooper fiatal színinövendéket azzal gyanúsítják, hogy féltékenységből meggyilkolta Charlotte Inwood revücsillag férjét. A fiatalember elmeséli menyasszonyának, Eve-nek, hogy Charlotte ölte meg a férjét, s őt kérte meg a bizonyíték eltüntetésére. Eve elbújtatja a fiatalembert apja elhagyatott házában. Visszatér Londonba, és maga próbálja Charlotte-re rábizonyítani a tettét. Eközben végül is kiderül, hogy valójában Johnny a gyilkos, és egy kitalált történettel traktálta Eve-t.
Elrabolják az egyik szenátor lányát, Megant. Az emberrabló azonban ahelyett, hogy váltságdíjat követelne, dr. Crosszal akar kapcsolatba lépni. Miért? A pszichológus rá fog jönni, s a rejtély megoldásához Jezzie Flannigan a fiatal ügynöknő nyújt neki segítséget. Cross azonnal tisztában van vele, hogy "a fickó olyan mint a pók". Egyre csak szövi hálóját, teljesen becsavarodva: a XXI. század nagy bűntettére készül, amely híressé teszi őt.
Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.