A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.

1983-ban járunk: a falklandi háború, Margaret Thatcher, az aerobic, a Blockbusters kvízshow és a bőrfejűek Nagy-Britanniájában. Ahogy a tanév véget ér, hosszú, unalmas hetek várnak a 12 éves Shaunra, aki egy tengerparti kisvárosban él elfoglalt édesanyjával. Apja a Falkland-szigeteken esett el, Shaun azóta hordja a nadrágot, amit tőle kapott - közvetve ez a nadrág hívja fel rá a skinhead-vezér Woody figyelmét, és ettől kezdve a kisfiú körül felgyorsulnak a lomha nyári napok. A bőrfejűek bandája két szempontból is hiánypótlóvá válik életében: egyrészt barátságot, másrészt apamodellt kínál számára. Shaun a csapat benjáminjaként lépésről lépésre kivívja társai tiszteletét, miközben felfedezi az eszelős bulik és az első csók mámorát.

A 12 éves Antoine-nak két szenvedélye van: az első az, hogy szeret arab zenére táncolni, a másik az, hogy a helybéli, csinos fodrásznővel levágatja a haját. E második szenvedély annál is érthetőbb, hiszen a középkorú asszony kelti fel benne először a szexuális vágyat. Habár Antoine már maga is középkorúvá érett, még mindig gyengéi a fodrásznők. Így aztán nem csoda, ha rövid ismeretség után megkéri a szégyenlős, visszafogott Mathilde-ot, hogy legyen a felesége. Összeházasodnak és Antoine végre boldog: reggeltől estig nézheti fiatal feleségét, amint vágja a hajakat.

Nagy-Britannia az 1980-as években. Danny magányos gyári munkás, akit alaposan megviselt az élet. Egy napon a gyermekei szeme láttára megverik és megalázzák. Ennek következtében még mélyebbre süllyed a már-már kilátástalan létbe. A teljes összeomlás szélén elhatározza, hogy megembereli magát, és felveszi a harcot. Találkozik egy éjszakai klub ajtónállóival, akik befogadják, és arra biztatják, hogy tartson ki. Miközben egyre jobban megismeri a világukat, azok felpiszkálják a helyi bandafőnök ellen. Mindez brutális következményekkel járó események láncolatát indítja el.

Hét epizódból álló koncept-film, melynek egyes részei a hét egy-egy napján játszódnak és közös témájuk az öngyilkosság és az erőszakos halál.

A film középpontjában két házas ember, Dev és Maya bimbódzó románca áll. Mindketten úgy gondolják, hogy ők boldogok a jelenlegi életükkel, a házastársaikkal, de rá kell döbbenniük, hogy egy teljesebb kapcsolatot találhatnak meg a másikban, egymásban. Lassan kezdenek kifejlődni az érzéseik, és amikor a felszínre is törnek, minden megváltozik körülöttük...

Jane Morton a dublini pszichiáter egy autóbalesetben elveszíti fiát és férjét. Mély gyásza közepette egy érdekes eset tanulmányozására kap felkérést. Egy vidéki városkában egy tinédzserlány, Dorothy Mills, a rábízott bébit hidegvérrel meg akarta folytani. Jane úton a városka felé túl él egy borzalmas autóbalesetet, majd a településre megérkezve szembesül annak különös hangulatával és lakóival. Rövidesen találkozik a zavart és ideges Dorothyval, aki esküszik, hogy nem bántotta a gyereket. Jane beszélgetésük után azt a következtetést vonja le, hogy többszörös személyisége van a lánynak, ám amikor a transzbaesett lány elhunyt fia hangján szólal meg minden megváltozik...

Gene Ryack és Billy Covington a CIA titkos légitársaságának, az Air America-nak dolgoznak Laoszban a vietnámi háború idején. A kalandra éhes pilóták sohasem hivatalos megbízások alapján repülnek. Veszélyes útjaik során titkos szállítmányokat kell egyik helyről a másikra vinniük. Sohasem tudják előre, hogy repülésük nem az utolsó lesz-e.

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.

London borzasztó tragédiát él át, terroristák robbantanak a zsúfolt futballstadionban, számtalan áldozattal. A fiatal nőt (Michelle Williams), aki egyszere veszíti el férjét és kisfiát, nem hagyja nyugodni a bűntudat. Velük kellett volna lennie aznap, ehelyett ő szeretőjét, Jaspert (Ewan McGregor) választotta. Most addig nem nyugodhat, amíg rá nem jön, mi folyik a háttérben, mit akarnak eltussolni.

Cat Storm elit-iskolába jár New York legelőkelőbb részén. Itt az a siker csúcsa, ha valaki tagjává válik a belső csoportnak. Bekerülni nehéz, de akinek minden vágya a népszerűség, az nem maradhat kívül. Cat szemet vet a belső klikk legmenőbb pasijára, William azonban nem randizik külsősökkel. Szerencsére a tapasztalt Grace a lány hóna alá nyúl, bevezeti a felsőbb körökbe, s így már nincs akadálya, hogy William horogra akadjon. Amikor a fiú elhívja a sulibálba, Cat úgy érzi, sikert kereső küldetésének csúcsára ért. A népszerűségnek azonban ára van...