Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

A hegedűművész Laerte a zenének él, álmai azonban szertefoszlanak, amikor nem válogatják be a nagy presztízsű Sao Pauló-i Állami Szimfonikus Zenekarba. Hogy eltartsa magát, tanári állást vállal egy állami iskolában a nyomornegyedben. Az új tanár és a kemény világban felnövő diákok eleinte nehezen jönnek ki egymással. Laerte bármit megtenne, hogy kiszabaduljon ebből a közegből, egy idő után azonban különleges tehetséget talál a diákjai között, és elkezdi élvezni a tanítást. Pedig a nyomornegyedből szinte lehetetlen kitörni.

Alex Fletcher divatjamúlt rocksztár, akit egy szeszélyes ifjú sztárocska közös duettre kér fel. Alex rendkívül kínos helyzetbe kerül, amikor rádöbben, hogy képtelen megírni a közös dalt. Már csak a csoda segíthet rajta. És úgy tűnik, szerencséje van, Sophie-nak, a nagyszájú bejárónőnek ugyanis kiváló érzéke van a dalszövegek íráshoz, ám semmi kedve titkos szerzőtárssá válni. Alex úgy véli, elég vonzó ahhoz, hogy bárkit meggyőzzön és kizsebeljen, ha kell.