A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

Joe hosszú útról tér éppen haza, ám egy kis nézeteltérése támad az egyik útszéli kocsmában. Nem nagy ügy, lepuffant két semmirekellő fejvadászt, az útonállók sebesült foglyát meg befuvarozza a városkába, ahol éppen bátyjával kötözködik három elvetemült fickó. Csupán azon akad fenn, miért visel seriffcsillagot a bátyja. A seriff nem örül különösebben testvérének, mert ismeri. Ahol ő eddig föltűnt, ott mindig történt valami. Most sincs másként, az "ördög jobb kezének" nevezett öcsköst bosszantják a helybéli hatalmasság pökhendi emberei, akik szüntelenül zaklatják a környék mormon telepeseit azért, hogy távozásra bírva ôket, megkaparinthassák földjeiket.

A 121 éves Jack Crabb, a világ legvénebb embere maga az élő történelem. Történész érkezik az öregek otthonába, hogy hitelesen lejegyzetelhesse a régi idők utolsó élő szemtanújának szavait. Jack mesélni kezd: tízéves korában a csejennek fogságába esik, akik indiánként nevelik, de kíváncsi ifjúként visszacsábítja a sápadtarcúak világa. Éveken át keresgéli a helyét a két kultúra között, s hihetetlen kalandok részese lehet. Volt fehér és indián felesége, a legendás Vad Bill Hickok barátjává fogadta, s ő az egyedüli túlélője Custer tábornok utolsó rohamának a Little Big Horn folyó melletti mészárlásnál. Vajon az évszázad hőse volt, vagy az évszázad hazudozója? Dustin Hoffman lebilincselően személyesíti meg a címszereplőt, egyforma hitelességgel jelenítve meg annak több mint száz éven át, 15 éves korától 121 éves koráig átívelő életpályáját.

Josey Wales egyszerű farmerként élt családjával, távol a világ folyásától, saját tanyáján. Ám az amerikai polgárháború szele Josey-t sem kímélte: családját meggyilkolták, farmját felégették az épphogy átvonuló, válogatás nélkül pusztító csapatok. A békés farmer beállt a környék hírhedt banditái közé, hogy megkeresse azokat, akik tönkretették az életét.

A fiatal, ír elítélt lány, Clare – akit a Hajszából és a Trónok harcából ismert Aisling Franciosi lenyűgöző alakításában láthatunk – boldogan él Ausztráliában férjével és pár hónapos csecsemőjével. A becsvágyó és kegyetlen tiszt, Hawkins (Sam Claflin) kipécézi magának a nőt, s miután kreál egy mondvacsinált indokot, amiért megbüntetheti Clare férjét, „jogosan” élheti ki beteges vágyait: a férje szeme láttára ő és két társa megerőszakolják Clare-t, majd a férfit és kisbabájukat megölik, hogy aztán otthagyják meghalni a fizikailag és lelkileg is összetört lányt.

A vadnyugaton három kedves, ám mindenre elszánt szerencsejátékos és hamiskártyás, Bret Maverick, a ravasz Annabelle Bransford és Zane Cooper kergeti a sikert és a nagy-nagy nyereményt, amelytől azt várják, hogy megváltoztatja életüket. Mavericknek, a jóképű csirkefogónak még 3000 dollárja hiányzik ahhoz, hogy benevezhessen álmai pókerversenyére, amely napokon belül kezdődik. A hiányzó összeget kártyanyereményekből és kintlévőségeinek erőszakos behajtásával próbálja megszerezni. A cél érdekében még a lopástól sem riad vissza. Akciói során nemcsak ellenlábasra, hanem partnerre is talál a csinos Annabelle személyében.

1847: az amerikai úttörők Nyugat felé terjeszkednek, elterjed az aranylelőhelyek híre. Boyd kapitány hőse és áldozata is a vadnyugati helyzetnek: a mexikói-amerikai háború csatájában tanúsított gyávasága miatt kietlen határvidékre küldik szolgálni, a hideg Sierra Nevadába. Az apró garnizon szedett-vedett katonákból áll. Egy napon kimerült idegen utazó kér bebocsátást. A skót elmeséli, hogy hóviharban rekedtek útitársaival. Barlangban húzták meg magukat és az élelem fogytával emberi hússal táplálkoztak. Egy indián legenda szerint, aki emberhúst evett, az erősebbé, hatalmasabbá válik. A kapitányt vonzzák a skót utazó titokzatos tapasztalatai...

Cody, megment egy fehér lányt a komancsok markából. Ezt követően menekülniük kell.

Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Milton tábornokot helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot tábornok erődjébe. A pontos tervet azonban csak Joe ismeri, s hamarosan alaposan palira veszi az egész erődöt.

Míg Winnetou fehér barátjával, Medveölővel vadászik, a férfi farmját felgyújtják, feleségét és lányát pedig megölik. Ugyan minden jel arra utal, hogy indiánok voltak a támadók, Winnetou mégis kételkedik, mert jól ismeri a gyilkossággal vádolt indián törzs békés szándékait a fehérekével szemben. Old Surehand segítségével aztán kideríti, hogy a "Keselyűknek" nevezett banda az igazi bűnös. Ám Medveölőt annyira elkeseríti a fájdalom, hogy már nem hisz a régi barátainak sem.

A komancs indiánok egy nap fehér telepesekre támadnak, mert azt hiszik, hogy ők ölték le a bölényeiket. A zűrzavart kihasználva pedig a banditák megölnek egy telepes fiút. Amikor a komancsok főnökének fia elmegy a városba, hogy tisztázza a helyzetet, a banditák őt is kegyetlenül meggyilkolják, s immár úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a háború az indiánok és a fehérek között. Old Surehand azonban rájön, hogy az események hátterében egy Tábornoknak nevezett gazember áll, aki egy látszólag értéktelen földdarabot akar megszerezni az indiánoktól. Winnetou segítségével így Old Surehand a Tábornok nyomába ered.

A film egy fehér férfi és egy indián asszony házasságából született leány, Apanatschi történetéről szól. Apanatschi a 21. születésnapjára egy aranylelőhelyet kap az édesapjától, ám amikor a dolog kitudódik, a szerencsevadászok között rögtön megindul a hajsza az arany után. Később aztán Apanatschi életére törnek, s a lány csak Winnetou és Old Shatterhand segítségére számíthat.

Winnetou és Old Firehand egy mexikói határvárosba tartanak, hogy megkeressék a bűnösöket, akik megtámadták az apacsokat. Kiderül, hogy a helybéliek ugyanattól a bandától szenvednek. Elfogják a bandavezér öccsét, így akarják a városba csalni az ellenséget. Néhány rettegő mexikói megpróbálja megszöktetni a férfit a békesség reményében, ám menekülés közben véletlenül lelövik. A banditák bosszúja immár elkerülhetetlen, ezért Winnetou és Old Firehand megszervezi a város védelmét.

Mitch Robbinst (Billy Crystal) újra meglegyinti a vadnyugati kalandozások szele. Halott barátjának, Curlynek a szelleme látogatja meg, amikor is rábukkan egy régi térképre, amely egy titokzatos kincs rejtekhelyét jelöli. Hősünk meggyőzi barátját, Philt (Daniel Stern) és annak öccsét, Glent (Jon Lovitz), hogy csatlakozzanak hozzá a vadnyugati kincsvadászatban.