Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
Garyt és csapatát Belfastba küldik rendet tenni, ahol a protestánsok és a katolikusok között erős konfliktus van. Nagyon hamar eldurvulnak az események a csapat és a lakosság között. Amikor Gary egy fegyvert kaparintó kisfiú után rohan, leszakad a csapatától így kénytelen egyedül megpróbálni életben maradni és küzdeni a túlélésért.
A Copperfin hadihajó Tokióba megy a II. világháború első napjaiban. Küldetése, hogy észrevétlenül az ellenséges vonal mögé szivárogjon, és partra tegyen egy csapatot, akik életbevágó információkat kaphatnak egy tervezett tokiói légitámadáshoz.
A film alapjául a Panipatban 1761. január 14.-én lezajló harmadik és legvéresebb csatához vezető események szolgálnak, mely a Maratha Birodalom hadvezére Sadashiv Rao Bhau és az afgán király, Ahmad Shah Abdali és hadseregeik között történt.
A KGB elküldi egyik titkos ügynökét, Nikolai-t Afrikába, hogy ott végezzen egy Moszkva-ellenes érzelmeiről közismert ellenforradalmárral. Ám a titkos ügynök tanúja lesz annak, hogy az oroszok és kubai szövetségeseik milyen kegyetlenül bánnak a bennszülöttekkel, és úgy dönt, átáll a másik oldalra.
Az első világháború nyugati frontján, egy véres csata után kis brit alakulat reked a fronton. A csapataikhoz visszajutást keresve találnak rá egy német lövészárok rendszerre, amelyben csak néhány zavarodott német katona bolyong. A legtöbb katonát megölik, egyet foglyul ejtenek és az árkot elfoglalják. A terv az, hogy megerősítik a védvonalakat és itt várják be az erősítést. Hamarosan azonban különös dolgok veszik kezdetüket, a britek egyre zavarodottabbá válnak és a katonák egymás ellen fordulnak.