A Top Gun rendkívül világosan és egyszerűen megfogalmazott célkitűzése az volt, hogy kiképezzék a világ legfelkészültebb pilótáit. A Top Gun több mint két évtizeden át a légi hadviselés csúcsát jelentette, ugyanakkor koordinálta és szabványosította az Amerikai Haderő és a Tengerészgyalogság valamennyi, ellenséges erők ellen irányuló képzését és elméleti felkészülését. Az Amerikai Haderő légi kiképzési módszereinek ésszerűsítését követően napjainkban a Top Gun célkitűzéseit és hagyományait a Haditengerészeti és Légi Fegyverzetekkel Foglalkozó Központ őrzi tovább.

Az amerikaiak jelenléte Dél-Kelet-Ázsiában ahhoz vezetett, hogy a világ legnagyobb háborús nagyhatalma saját partjaitól több tízezer kilométerre kisebb poszt koloniális háborúba keveredett. Az Egyesült Államok hatalmas ereje sehol nem mutatkozott meg olyan jelentősen, mint a kisebb-nagyobb megszakításokkal nyolc évig tartó légi háborúban, amelyet a kommunista Vietnami Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Vietnam ellen folytattak. A Linebacker elnevezésű offenzíva keretein belül végigkövetjük az eseményeket a Rolling Thunder bevetésétől kezdve egészen a B-52-esek erőteljes légitámadásáig, amelyeket Hanoi és Haiphong ellen intéztek.

1950 júniusában Észak-Korea támadást indított a nyugatbarát Koreai Köztársaság ellen. Ez jelképezte annak a kegyetlen hároméves háborúinak a kezdetét, amely mélyreható változásokat hozott a légierő szerepében. Megtudhatjuk, hogy az ENSZ haderői elsősorban dugattyús motorokkal felszerelt vadászgépeikkel és bombázóikkal miként szorították vissza a kommunisták előrenyomulását, és később hogyan segítették a Dél-Korea által indított ellentámadást. Kína beavatkozása az 1950-es évek végén új dimenziót nyitott a háborús konfliktusban. A MiG-15 sugárhajtású vadászrepülők megjelenése komoly veszélyt jelentett az Egyesült Államok légi hadműveleteire. A pompás kameraállásokból készített felvételek bemutatják hogyan hárították el ezt a fenyegetést az F-86 Sabre gépek, amelyek tíz az egyhez megsemmisítési arányt értek el.

A repülőgép hordozók fejlesztése napjainkig a légi fölény gyors megszerzésének világszerte egyik leghatékonyabb eszköze. Ugyanakkor egy tekintélyes méretű és sokoldalú repülőgép hordozó alakulat háború idején elsődleges célponttá válik. Éppen ezért a hordozó-alakulat háború idején kulcsfontosságú feladat. Megismerhetjük az Egyesült Államokban, a Brit Királyi Flottánál, a francia és az orosz hadseregben szolgálatot teljesítő hat legfontosabb repülőgéptípust. Bemutatjuk a jelenleg is az amerikai haditengerészetnél szolgáló szuper repülőgép hordozókat: a Tomcat, a Hawkeye és a Hornet gépeket, valamint azt is, hogyan képesek együttműködésben sokoldalú védelmet nyújtani a legkülönbözőbb fenyegetések ellen, a nagy hatósugarú bombázó repülőgépek támadásaitól a villámgyors csapásmérő rakétalövedékek fenyegetéséig.

A Sivatagi Vihar néven ismertté vált hadművelet legfőbb célja az iraki hadsereg és a gazdasági, ipari infrastruktúra megsemmisítése volt. A legkorszerűbb légi járművek - például az F-117-es „Stealth Fighter” - repültek együtt kötelékben 40 éves veterán gépekkel, például a tiszteletet parancsoló B-52-essel. A stratégiai légicsapások az öbölháborúban bemutatja a szövetségesek 1991. január 16-áról 17-ére virradó éjszaka megindított támadásának történetét. Részletesen ismerteti a legfőbb géptípusokat: F-111, IDS Tornado és F-15E. Megismerhetjük a kulcsfontosságú fegyverzeteket és rendszereket, amelyek hatékonnyá tették ezeket a gépeket. A filmen látható felvételek zöme a Sivatagi Vihar hadműveletet örökíti meg, ezért ez az egyik leghitelesebb dokumentáció. Kiemelkedő fontosságú az a rész, ahol a légi ellentámadás során lelőtt olasz Tornado pilótafülkéjében ülő legénység beszélgetése hallható.

Az első világháborútól napjainkig a tengeralattjárók komoly stratégiai fenyegetést jelentenek a tengeri hadipotenciállal rendelkező nemzetek kommunikációs rendszerére. A tengeralattjárók tevékenysége elleni fellépés minden haditengerészetben érdekelt ország számára kiemelkedően fontos feladat, a tengeri hadviselés egyik elsődleges küldetése. A repülőgép, amely a tenger felszínén mozgó járműveknél gyorsabban képes átszelni az óceánt, a tengeralattjárók felkutatásának és megsemmisítésének ma egyik leghatásosabb eszköze. A hadihajók elleni hadviselés a repülőgépek fejlődését nyomon kísérve próbálja teljesíteni küldetését. A filmből megtudhatjuk, hogyan győzedelmeskedtek az Atlanti-óceánon az angol légierő parti alakulatainak Sunderlands, Catalina és Liberator gépei a német tengeralattjárók felett.

A légierő és a hajók ellen indított irányított rakéták bevetése új korszakot nyitott a tengeri hadviselésben. Ezek a rakéták gyorsaságuknak, valamint pontosságuknak köszönhetően lehetővé tették az ellenséges flottillák és tengeri kereskedelmi hajók megtámadását nagy távolságból is, ami azelőtt nem volt lehetséges. Ez a rész bemutatja, miként válhattak a hidegháború alatt a legnagyobb fenyegető erővé a szovjet tengerészet és az irányított rakétákkal felszerelt szovjet bombázók, amelyek az egész világ tengeri kereskedelmét veszélyeztették. A NATO-vezetésnek komoly fejtörést okozott az az eshetőség, hogy az effajta fegyverekkel megsemmisíthetnék az amerikai repülőgép-anyahajók harci egységeit, védtelenül hagyva a különféle konvojok számára fenntartott, életbevágóan fontos útvonalakat az Atlanti-óceánon. Kiderül, hogyan fejlesztették ki az irányított rakétákat, például a Martel-t, az Exocet-t, a Sea Eagle-t vagy a Harpoon-t, hogy azok szembeszálljanak a veszéllyel.

A légierő legénységének kiképzési költségei egyre emelkednek. Annak érdekében, hogy a pénzt hatékonyan használják fel, bizonyos légi szervezetek - különösen az Amerikai légierő kutató- és mentő egységeket (SAR) hoztak létre azzal a céllal, hogy felkutassák a békeidőben folytatott gyakorlatok során eltűnt katonákat, illetve a háborús támadások közben lelőtt gépek személyzetét. A Háborús Mentés fejlesztése lépést tart a SAR erők fejlődésével, gondoljunk csak a II. világháborúban használt Catalina vízi repülőgépektől a napjainkban használt legkorszerűbb MH-53J Pave Plow helikopterekig elért technikai fejlődésre. Az 1972 áprilisi háborús mentés közben készült filmek forgatásakor különleges hangsúlyt fektettek a háborús felkutatás és mentés vietnami háborúban alkalmazott módszereinek bemutatására.

Az Irak elleni stratégia légicsapás sorozat alatt a szövetségesek támadó repülőgépei több ezer harci bevetésre szálltak fel. A cél az volt, hogy kiiktassák az Iraki tankokat és a tüzérséget. Az ellenséges tankok a gyalogságra nézve állandó veszélyt jelentettek, mivel szó szerint letaglózhatták volna őket. Ezek a légitámadások biztosították az utat a Szövetségesek gyors földi csapatainak, amelyeknek csupán három napra volt szükségük az iraki hadsereg felszámolásához. A filmen láthatják, ahogyan a Szövetségesek repülőgépei, az A-10, az AV-8B, a Jaguar és az AH-64 Apache végrehajtották ezeket a feladatokat. A Sivatagi vihar hadműveletben ezek a légi csapások sorsdöntőek voltak, az első harcoktól kezdve Chafdzsí elfoglalásán át egészen Kuvait végső felszabadításáig.

Vietnamban frontvonalak nélküli háború zajlott az amerikai és a dél-vietnami katonák a harcok során a kússz és semmisítsd meg elvét követték. Mindig egy megtévesztő, láthatatlan ellenséggel harcoltak: ez volt a vietkong, vagy is a dél-vietnami partizáncsapatok. Az amerikaiak számára a közvetlen légi támogatás volt szinte az egyetlen használható módszer a szárazföldi egységek földi egységek megsegítésére, akik az ellenséges tűzben a földre kényszerültek: taktikai csapásokat mértek az ellenségre, amely saját földi egységeiktől nem messze rejtőzött. Az úgynevezett „tanácsadók” második világháborús dugattyús vadászgépekkel és könnyű bombázókkal léptek akcióba, és fedezték a földi alakulatokat, egészen addig, amíg az amerikai légierő teljes mértékben be nem kapcsolódott a harcokba.

A „stealth”, vagyis a csökkentett észlelhetőség technikája forradalmasította a légi háborút. Ahogy azt a Sivatagi vihar hadművelet is megmutatta, az F-117A típusú gépek a radarok számára észrevétlenül repültek a szigorúan őrzött Bagdad felett, és bombáikat úgy dobták le, hogy nem kerültek veszélybe. Az öbölig háborúban részt vevő negyven F-117-es gép 1270 harci bevetést hajtott végre, és a szövetségesek által felhasznált, lézer irányítású muníció 30%-át dobták le. Ahogyan azt a felvétel is részletesen elmagyarázza, az a tény, hogy a gépek a radarok és a hőérzékelők előtt észrevétlenek maradnak, a lopakodó repülőgépeknek óriási taktikai előnyt biztosít. Az F-117A-k öbölháborús tevékenységének részletes leírását a pilóták beszámolói egészítik ki: részben saját élményeikről beszélnek, részben pedig arról a harci fölényről, amelyet a lopakodó technika biztosít.

A USS Midway az USA haditengerészetének mára már kiszuperált, jelenleg a San Diego-i kikötőben múzeumként működő repülőgép-hordozója. Nevét a II. világháború egyik híres, az amerikaiak számára döntő győzelemmel végződő tengeri csatájáról, a midwayi csatáról kapta. Forradalmi hajótest-kialakítása miatt fontos hajótípus, és megalapozója a Midway-osztályú repülőgép-hordozóknak. Számos küldetése során többek között szolgált a vietnami háborúban és az öbölháborúban is...