A kopár, terméketlen szigeten élő földműves pár kemény munkát folytat a megélhetésért. Az élet és a természet könyörtelen törvényének fájdalommal, bölcsességgel rendelik alá magukat és szótlanul végzik nehéz, monoton munkájukat.

Egyre több baja van Csu úrnak, aki Tajvan legjobb szakácsa és egyben három felnőtt, lázadó lány apja. Csu úr felesége már évekkel ezelőtt meghalt, magára hagyva férjét a lányok nevelésében: a legnagyobb Csia-Csien tanárnő és látszólag apja támasza, a középső elfoglalt üzletasszony, aki alig bírja elviselni apja társaságát, a legfiatalabb pedig Csia-Ning, aki reménytelenül romantikus alkat. A családi képbe azonban belép a zsémbeskedő özvegy Liang asszony, aki nemrég költözött a szomszédba. Hirtelen az egész család úgy érzi, hogy Csu úr valaki másra is főzni fog. Időközben viszont az egyik lány terhes lesz, a másik kiborul, valaki meghal, és megint másvalaki rátalál az igazi szerelemre. Ezek után ne lepődjünk meg, hogy végül teljesen meglepődünk azon, kivel mi is történik!

A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr., parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

A hallgatag, igénytelen és szorgalmas fiatal lány, Sophie személyében ideális cselédet talál a gazdag liberális polgárcsalád. A lány problémáira, jelenlétére senki sem szentel figyelmet, egyedüli támasza az agresszív postáskisasszony, Jeanne. Csakhamar kiderül azonban, hogy az okos és ravasz postáskisasszonynak Sophie csak ürügy arra, hogy bejusson a lány gondjaira bízott házba. Az egyszerű sorból származó, és nem éppen makulátlan előéletű háztartási alkalmazott és a szintén kétes múltú postáskisasszony úgy érzi, eljött a bosszú ideje az őket megalázó társadalmat megszemélyesítő családdal szemben... Chabrol ezúttal is a mindennapi bűnről, s erkölcsről szól. Ezt a történetét sem sorolhatjuk a bűnügyi filmek kizárólagos kategóriájába, művei inkább nevezhetők - ahogyan kritikusai próbálták megfogalmazni - csak Chabrolra jellemző "bűnfilmeknek". Claude Chabrol, az egykori újhullámos rebellis félszáz film után az egyenletes francia minőség megtestesítője lett.

Lili Barcelonában töltötte a nyarat az új barátaival, Léával és Thomasszal. Hazatérve megtudja, hogy az ikerfivére, Loic összetűzésbe került az apjukkal, Paullal, majd elmenekült otthonról. Lili képtelen elérni telefonon Loicot és a szüleitől sem kap magyarázatot a történtekre. A zavart lány érzelmi hullámvölgybe kerül, nem tud aludni. Miután az egészségi állapota gyorsan romlik, kórházba kerül. Itt végre levelet kap a fivérétől, melyben Loic leírja, hogy az apjuk tönkretette az életüket. Gyógyulása után Lili elindul, hogy megkeresse a testvérét.

Jacob (Mads Mikkelsen) egy indiai árvaházban dolgozó idealista. Annak ellenére, hogy dán állampolgár, már 20 éve nem járt Dániában. De az árvaháznak pénzre van szüksége. Jorgen (Rolf Lassgard), dán üzletember, felajánl egy nagyobb összeget, egy feltétellel: Jacobnak Dániába kell mennie, hogy aláírja a szerződést. Hogy, hogy nem, Jacob Dániába érkezésének időpontja egybeesik Jorgen lányának esküvőjével, így Jacob is hivatalos az eseményre. A helyszínen rájön, hogy a menyasszony édesanyja (azaz támogatójának felesége) Helen (Sidse Babett Knudsen), az ő fiatalkori szerelme. Az esküvő múlt és jövő sorsdöntő találkozásának színhelye és Jacobot életre szóló döntések elé állítja.

Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

Hee-bong büfét vezet a Han folyó partján családi vállalkozásként. Idősebbik fia, Gang-Du soha fel nem növő, kissé lassú észjárású, negyvenes férfi. Lánya íjászbajnok, a nemzeti csapat tagja, kisebbik fia pedig munkanélküli naplopó. Mindnyájuk szeme fénye Hyun-Seo, Gang-Du kislánya, akit anyja réges-rég szerencsétlen apjával hagyott. Egy nap semmilyen ismert lényre nem hasonlító szörnyeteg emelkedik ki a Han folyó mélyéről, nyomában rettegés és halál jár. A kis Hyun-Seót is magával ragadja és az apa szeme láttára eltűnik vele a habokban. Hee-bong családja legdrágább kincsét veszítette el. Elhatározzák, hogy szembeszállnak a szörnnyel.

A történet 1940-ben játszódik a Franciaországot ért náci támadás napjaiban. Egy belga határ közeli városkából menekülők indulnak dél felé. A vonaton a véletlen sodorja egymás mellé a francia rádióműszerészt, akinek várandós felesége a vonat elején utazik, és a Németországból menekülő zsidó özvegyet. A menekülés közben kibontakozó szerelem különös döntés elé állítja a két embert. Az összeíráskor férj-feleségnek vallják magukat, nehogy a nőt a vichy-i kormányzat kiszolgáltassa a németeknek. A film finoman érzékelteti, milyen zord következményei lesznek majd e döntésnek, és azt is, hogy az igazi emberi kapcsolatok teremtésének társadalmi, történelmi körülmények a meggátolói, s olykor a megtorlói is

Alice és Michael Green házassága mintaszerű. Szenvedélyesen szeretik egymást, minden gondjukat-bajukat megosztják egymással és van két gyönyörű lányuk. Olyanok ők együtt, mint ahogy a képeslapokban a boldog családokat ábrázolják. De a romantikus felszín mögött ott lapul Alice szörnyű titka, amelyet nem csak családtagjai, hanem saját maga elől is rejteget. Ez a titok, mint egy időzített bomba, egyik pillanatról a másikra válságba sodorja Alice és Michael harmonikus házasságát, fenekestül felforgatja addigi életüket. De a családtagok egymás iránt érzett szeretete, elkötelezettsége és mindannyiuk lelkiereje lehetővé teszi, hogy a nagy robbanás után újra összeszedjék az apróra tört cserepeket és megpróbáljanak közösen szembenézni Alice problémájával.

Edward Wilson céltudatos fiatalember, aki hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambiciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a II. világháború elején megalakuló hírszerző csoportban. Wilson egyike lesz azoknak, akik létrehozzák a világ legbefolyásosabb kémszervezetét, a CIA-t, és a hidegháború éveiben maga is aktív formálója lesz a kibontakozó fegyveres konfliktusoknak. Miközben látszólag szürke hivatalnokként éli mindennapjait, ifjúkori idealizmusát apránként teljesen felemészti a hírszerzés látszatvilága, amelyben mindenki titkokat őriz, és senkiben sem lehet megbízni. A kubai Disznó-öbölben végrehajtott amerikai invázió után nyilvánvalóvá válik, hogy valaki elárulta a partraszállás tervezett helyét a szovjeteknek. A besúgó utáni kutatás során Wilsonnak élete minden fontos személyes kapcsolatát próbára kell tennie.