A rendőrség egy leégett hajót talál a San Pedró-i kikötőben, rajta huszonhét halottal. Két túlélő marad mindössze: egy égési sérülésekkel küszködő és halálra rémült magyar terrorista, és Verbal Kint. Kint kényszer alatt hajlandó elmesélni, hogyan robbant fel a hajó. Története hat héttel korábban kezdődik, mikor is öt bűnözőt letartóztatott a New York-i rendőrség kamion-eltérítés vádjával. Senki sem tudja, ki volt a megbízó, még az öt férfi sem, de lassan kiderül, hogy Keyzer Soze-nak, a legendás maffiózónak a keze is benne van a dologban...

Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Dogville városa a Sziklás-hegységben található, annak az útnak a végén, amely az elhagyott ezüstbányához vezet. Dogville lakói jó és becsületes emberek, akik szeretik a városukat. A településen az a ház a legszebb, amelyben Tom él. Egy este Tom puskalövéseket hall a völgyből. Tom leül egy padra, hogy elgondolkodjon a történeteken, amikor Moses, a kutyája ugatni kezd, és az ugatás úgy hangzik, mintha fel akarná hívni valakire a figyelmet. Ez a valaki Grace, aki nem térképről választotta a helyet, hogy látogatást tegyen itt, Tom mégis rögtön úgy érzi, hogy a nő ide tartozik. Egy teherautónyi fegyveres üldözi a szépséges menekülőt, Tom elbújtatja Grace-t, és azt mondja a gengsztereknek, hogy nem tapasztalt semmi rendkívülit. A másnapi városi találkozón beszámol a meglepett dogville-ieknek az előző este történtekről, majd lemegy a bányába, ahová elbújtatta Grace-t, és kihozza a napfényre. A városiak úgy döntenek, hogy a nő két hétig maradhat Dogville-ben...

Alegorikus történet egy férfiről, aki küzd a benne lévő jó és gonosz ellen. Az egyik oldal egy vonzó nő a másik a felesége.

A film alapjául az 1971-es, hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel. Az első napokban a két csoport közötti hangulat inkább csak bizonytalan, de ahogy telik az idő egyre több valódi konfliktus alakul ki, az őrök pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be a fegyelem megtartása érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kísérlet túl jól sikerül.

Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül. A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éles lövedéket is bevetnek. A Véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.

1944. szeptembere. A finn orvlövész zseniális húzással - SS-egyenruhában - megszökik a németek fogságából, majd egy lapp parasztasszony, Anni házában talál menedéket. De a négy éve magányosan élő asszony már egy másik férfit is befogadott magához, a súlyosan sérült orosz katonát. A két férfi ellenségesen áll egymással szemben. Nemcsak Veiko SS-egyenruhája, de az asszony is közéjük áll. A mese varázslatos fordulatot vesz...

Két héttel az elnökválasztás előtt Amerika elnöke félreérthetetlen szex-botrányba keveredik, amely végképp kompromittálja esélyeit. A médiában igen járatos és dörzsölt tanácsadója sugallatára kitalálnak egy háborút, amelyet könnyen meg lehet nyerni. Albánia úgyis messze van, a híradókba meg elég néhány véres kép... Hollywood viszont elég közel, úgyhogy felbérelnek egy csúcsproducert a kitalált háború hiteles megrendezésére. És mi még azt hittük, hogy tudunk a sorok között olvasni.

Frank és April mindig igyekezett elkerülni a középszerűség csapdáját. Ám a kertvárosi környezetben, ahová költöztek, lassan maguk is olyanná válnak, amitől annyira irtóznak: középszerű, unalmas középosztálybeli emberekké. April merész tervet sző, hogy kizökkentse kapcsolatukat ebből a kerékvágásból. Párizsban, az ismeretlen, ám izgalmas világvárosban akar új életet kezdeni. Ám amikor tényleg dönteni kell, Frank és April pánikba esik. Az egyik mindenáron szabadulni próbál a mostani helyzetből, a másik ugyanakkor bármilyen megalkuvásra képes.

1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: "A betondzsungelben felkel a Nap..." Tehetsége és különcsége emelte fel a csillagokig, de a csillagok mögött meg kellett ismernie a legsötétebb éjszakát is.

Suzanne (Nicole Kidman) egyszerű időjárásjelentés-bemondó a helyi közösségi televíziónál, de ambíciója ennél sokkalta nagyobb pozíció elérésére sarkallja: híres kommentátor szeretne lenni egy vezető csatornánál. Amikor úgy tűnik, hogy férje akadályt gördít karrierje elé, habozás nélkül megbízást ad egy bérgyilkosnak.

Kelly Van Ryannek (Dennis Richards), a csábító tinilány vágyainak célpontja egy jóképű tanár, Sam Lombardo (Matt Dillon). Amikor Kelly kocsimosás ürügyén Samnél jár, kihasználja az alkalmat. Ám másnap a lány kisírt szemmel azt állítja anyjának (Theresa Russell), hogy tanára megerőszakolta. Néhány nappal később egy másik diáklány, Suzie Toller (Neve Campbell) is erőszakkal vádolja Lombardót. Az ügybe belekeveredik Ray Duquette (Kevin Bacon) nyomozó is, akinek a megjelenésével csak tovább nő a megválaszolatlan kérdések száma, miközben a történet egyre vadabb és forróbb fordulatokat vesz...

Már eleve a rendező neve, Takashi Miike adhat némi elképzelést ezen filmről azoknak, akik kicsit jártasabbak a horrorban. Miike itt is megmutatja sajátos fantáziájának bugyrait. Adott egy eléggé borult család. A férj egy lecsúszott riporter, aki dokumentumfilmet forgat a mai tinédzserek szexben és erőszakban bővelkedő életéről. A kezdő képsorokban szexuális kapcsolatot létesít saját tinédzser lányával, aki prostituáltként tevékenykedik. A feleség heroinfüggő, aki a drogra szintén testének árulásával szerez pénzt. Fiát az osztálytársai folyamatosan zaklatják, bántalmazzák, aki ezeket a sérelmeket saját édesanyján vezeti le. Folyamatosan összeveri, rettegésben tartja. Ekkor lép a színre a különös idegen, a Visitor Q, akinek megjelenése sok mindent megváltoztat a családban, és annak összes tagjában.

Több mint egy évtizede egy sorozatgyikos szedi áldozatait az észak-mexikói határváros, Juarez környékén. Az áldozatok mind szegénysorból származó fiatal munkásnők, akiket haláluk előtt megkínoznak és megerőszakolnak. Lauren Adrian egy bátor amerikai újságírónő, aki saját életét kockáztatva ered az elkövetők nyomába, hogy megpróbálja felderíteni végre az évek óta elfedett igazságot.

A 15 éves Elena és a 12 éves húga, Anais egy hosszú, forró nyarat töltenek együtt a szüleikkel. Hogy elűzze unalmát, Elena az ideje nagy részét Fernandóval, a jóképű, jogi egyetemre járó olasz fiúval tölti. A nővérek egy csöppet sem hasonlítanak egymásra. Miközben a kényszerevő kövér hugica csak vágyik a szerelemre, a szép nővére gyakorolja is, mindezt mindig az ő szeme láttára. Féltékenység, együttérzés vagy elutasítás, amit Anais érez a szexualitás jelenlétében... A valóság azonban kegyetlenebb játékot tartogat még számára.

Kitty és Stud szeretők, nagyon aktív szexuális élettel, ami sok mindent magába foglal. Stud szereti az övével elverni Kittyt. Három nő érkezik hozzájuk egy bulira, és Stud kiszolgálja őket. Egytől-egyig.