David Attenborough Anglia egyik legismertebb és legnagyobb tudású egyénisége. Pályafutása egybefonódott a BBC történetével, hiszen már 1952-ben csatlakozott a TV-csatornához. Együtt nőtt fel a televíziózással, az elmúlt 50 évben szemtanúja és részese volt annak a folyamatnak, amely létrehozta a világ egyik leghíresebb televíziós csatornáját. David Attenborough számtalan műfajban jeleskedett, ám végül kikötött a természettudományoknál, és ez tette méltán világhíressé. Archív felvételek idézik fel pályafutásának legkiemelkedőbb pillanatait, bemutatva ezt a rendkívüli életutat, a TV-adásban eltöltött hosszú évtizedeket. A műsor házigazdája Michael Palin, aki nemcsak Attenborough-val készített interjút, hanem pályájának legfontosabb szereplőivel is.

Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

Sinéad O'Connor világhírűvé válásának története, és az, hogy ikonoklasztikus személyisége hogyan vezetett ahhoz, hogy száműzték a pop fősodrából. A film egy hatéves időszak (1987-1993) prófétai szavaira és tetteire összpontosít, és egy kortárs feminista szemszögből szemléli a rettenthetetlen úttörő örökségét.

Alvin Straight 73 éves özvegyember, aki beszédhibás lányával, Rose-zal éldegél az Iowa állambeli Laurens városkában. Afféle régimódi cowboy, saját értékrendje és erkölcsi kódexe szerint élő vadnyugati figura. Büszke és makacs, orvoshoz menni sem hajlandó, noha egészségi állapota rohamosan romlik, rossz a dereka és tüdőtágulása van. Telefonon értesítik, hogy fivére, Lyle szívszélhűdést kapott, mire Alvin elhatározza, hogy meglátogatja őt Wisconsin állambeli otthonában. Se kocsija, se jogosítványa - a fűnyíró gépe az egyetlen közlekedési eszköz, ami szóba jöhet számára. 350 mérföldes út áll előtte.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr., parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

A fiatal Bruce Leet apja Amerikába küldi, az ígéretek földjére. A tökéletes angolsággal beszélő, kiváló harcművész az egyetemen megismerkedik Lindával, akinek a segítségével kung-fu iskolát alapít. Ám hamarosan nemcsak az amerikaiak előítéleteivel kell megbirkóznia, hanem a kínai hagyomány őrzőivel is, akik megtiltják neki, hogy kínaiakon kívül mást is oktasson. Bár egy élet-halál küzdelemben megvédi igazát, olyan súlyos sérülést szenved, hogy tolószékbe kerül. Már majdnem feladja hitét, amikor a mozi felfigyel elképesztő képességeire.

Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...

Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".

Carlo Broschit gyermekkorában kasztrálják a gyönyörű hangja miatt, mondván a romlatlan fiúhang szárnyal a legszebben. A tanára segítségével, Farinelli néven lesz híres énekes. Testvérével, Riccardóval járja a világot. Bátyja komponálja az áriáit, együtt hódítják meg a nőket. Farinelli sikert sikerre halmoz, a világ a lába előtt hever, a nemes urak és hölgyek hisztérikusan rajonganak érte. A testvére azonban csak másodrangú komponista, aki képtelen kilépni az árnyékából. Rosszul esik neki, amikor Handel, a neves zeneszerző Farinellivel szeretne dolgozni.

Sztáray Irma magyar grófnő elutasítja a házasságot és a kolostort, majd beáll az osztrák császárné, Sisi szolgálatába, hogy korfui kommunájában éljen vele. Közel kerülnek egymáshoz, de Bécsbe visszatérve életük drasztikusan megváltozik.