(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.

Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.

Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.

Bonaparte Napóleon császárrá koronáztatja magát, és 1802-ben megküzd az angolokkal, osztrákokkal és oroszokkal.

Napóleon csodálója, majd szeretője, élettársa, végül egyetlen híve és segítője az Elba-szigeti magányban a lengyel Walewska grófnő, aki egyszerre volt a nagy ember áldozata és megleckéztetője. Walewska embersége, sokszínűsége jól kiegyensúlyozta Napóleon egyre erősödő zsarnoki természetét. A történelem azonban csak ürügy a rendező számára ahhoz, hogy ábrázolja a szükségszerűen végzetükbe rohanó főszereplők sorsát, szenvedélyes szerelmét. Garbo és Boyer játéka nemcsak a közönség, hanem az amerikai Akadémia elismerését is kivívta - olyannyira, hogy Napóleon alakításáért Boyert Oscar-díjra jelölték.

Miután a legyőzhetetlennek tűnő Napoleon egész Európát térdre kényszerítette, figyelmét Oroszország felé fordítja. Moszkvában, a közelgő háború hangulatában, Pierre Bezuhov, látogatóba érkezik régi jó barátjához, Rosztov grófhoz. Pierre szívéhez ebből a családból azonban nem a gróf, hanem annak 13 éves lánya, Natasa áll a legközelebb. A Rosztov házban természetesen több vendég is tartózkodik a moszkvai elitből, mint például Andrej Bolkonszkij herceg, illetve a szép, de számító Helena. Amikor Pierre apja meghal, a férfi hatalmas vagyont örököl tőle. A háború közeledtével Andrej herceg is elvonul a csatába. Nem sokkal később súlyosan megsebesülve tér vissza apjához és haldokló feleségéhez. Napoleon serege azonban egyre közelebb és közelebb ér Moszkvához, így az ott élőknek menekülniük kell. Pierre a városban marad azzal a céllal, hogy merényletet követ el Napoleon ellen. Az utolsó pillanatban azonban ráébred arra, hogy képtelen bárkit is megölni.

1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű és ártatlan modelljét, Inest beidézi az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik, és börtönbe vetik, Fransisco Goya pedig minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján. Lorenzo atya az inkvizítorok belső köréhez tartozó, hataloméhes szerzetes könyörtelenül üldözi a hit ellenségeit, ám amikor beleszeret Inesbe, minden megváltozik...

A film Bonaparte Napóleon fiatalságának és gyors császárrá válásának személyes története, amelyben megjelenik a feleségével és egyetlen igaz szerelmével, Josephine-nel való, függőséget okozó és gyakran ingatag kapcsolata is.

Napóleon meghalt. Halálával - ugyanúgy, mint életével -, megosztotta az embereket, ki örömmel fogadta a hírt, ki szomorúan. Hívei egy társaságban felidézik életét a kadétiskolától kezdve száműzetéséig, miközben nem csak a nagy hadvezér és a hódító képe bontakozik ki előttünk, hanem az emberé is, aki saját egyénisége foglyaként hadakozik a kihívott sorssal...

A napóleoni háborúk idején, 1810-ben, Spanyolországban áldatlan körülmények között harcolnak a spanyol katonák és parasztok. A franciák Jovet tábornok vezetésével meg akarják szerezni a spanyolok egyetlen ágyúját, mely 13 méter hosszú és hét tonnás. Az angoloknak is az ágyú kell, ők viszont a spanyolok oldalán állnak a franciák ellen. Az angolok egy tengerészkapitányt - neve Anthony Trumbell - küldenek a spanyol táborba, Larena tábornokhoz, azzal a paranccsal, hogy szerezze meg a spanyolok ágyúját, s a spanyol katonák segítségével vontassák el az óriás ágyút Santanderbe. A spanyolok vezetője viszont egy forró fejű, temperamentumos cipész, Miguel, aki Avilába akarja irányítani kétszáz emberét és az egyetlen ágyút átvonszolni fél Spanyolországon át. Miguel és Anthony két teljesen különböző férfi, katona és vezető. Mindketten mást akarnak, más hadvezetést, egyetlen egy dologban egyek - ugyanabba a gyönyörű nőbe szerelmesek.