A Hood csatacirkáló több, mint 20 éven át a brit hadiflotta büszkesége volt, melyet világszerte a legnagyobb, legerősebb hadihajóként csodáltak. Mégis megdöbbentően rövid idő alatt elsüllyedt Grönland partjai mellett, 1941. május 24-én, a Bismarck csatahajó ellen vívott csatában. A Hood szétzúzott hajótestét percek alatt elnyelték a hullámok, 1415 fős legénységéből mindössze hárman maradtak életben. Évtizedeken át senki sem tudta megfejteni, hogyan süllyedhetett el olyan gyorsan a csatacirkáló, hiába alakult több vizsgáló bizottság is az okok feltárására. 2001-ben megtalálták a roncsát, ám annak vizsgálata sem szolgált egyértelmű bizonyítékokkal. Két neves roncskutató, David Mearns és Innes McCartney most visszatér a Hoodhoz, hogy megfejtse a csatacirkáló pusztulásának titkát.
Franciaország a II. világháború idején: az ellenállók kis csapata, akiket Mathilde vezet, kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal.
Az amerikai légierő 918-as bombázó-egységében a második világháború legrátermettebb katonái szolgálnak. Naponta repülnek egyre közelebb a halál torkához, naponta hajtanak végre egyre vakmerőbb és kockázatosabb küldetéseket. Az utolsó néhány nap azonban még a korábbiaknál is emberpróbálóbb volt - nem csoda, hogy az egység parancsnoka a katonák védelmére kel, amikor kiderül, hogy a végkimerülés határán álló férfiaknak ezúttal még alacsonyabban és még mélyebben az ellenséges vonalak mögé kell repülniük, egyenesen a biztos halálba. A parancsnokot azonnal leváltják, és helyére Savage tábornok áll, aki azt az elvet vallja, hogy egy tiszt soha nem szimpatizálhat az embereivel. Savage kíméletlenül megköveteli a maximumot katonáitól, de hamar rá kell döbbennie, hogy ezeket a bátor fiúkat ő is képtelen érzelemmentesen a halálba küldeni...
1944 augusztusában járunk, amikor a második világháború végkimenetele már eldőlni látszik: Hitler csapatai meggyengültek, a szövetségesek pedig fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok a Führertől azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Ha Choltitz engedelmeskedik a parancsnak, nemcsak az európai kultúra egy kiemelkedően fontos darabját törli el a föld színéről, de több millió ártatlan embert is elpusztít. Viszont ha megkíméli a várost, akkor a Gestapo mészárolja le az egész hátrahagyott családját.
1944 karácsonya előtt az Ardennek vidékén állomásozó amerikai katonák körében elterjedt a hír, hogy a háború hamarosan befejeződik, sőt még az is szárnyra kel, hogy a közeli karácsonyra valamennyiüket behajózzák - hazafelé. Kiley ezredes az egyetlen, aki német támadástól tart, de a parancsnokságon túlzottnak találják aggodalmát, és nem adnak hitelt szavainak.
A második világháborúban járunk. A film egy partizán küldetésről szól, a németek által megszállt volt Jugoszlávia területén. Egy stratégiai fontosságú híd megsemmisítése a cél, ezzel a csapással megváltoztathatják a német előrenyomulás és talán a háború végső kimenetelét is.
A második világháború legvéresebb frontján, Németországban harcol Manning közkatona. A csata hevében hátra kell hagynia halálosan sebesült társát, hogy visszataláljon szakaszához. Rádöbben, hogy ő az egyedüli túlélő. A katona idegi okokra hivatkozva kérvényezi a leszerelését, ám az emberhiánnyal küszködő hadseregtől nem hagyják elmenni. Szakaszvezetővé léptetik elő és rábíznak egy maroknyi nála fiatalabb kiskatonát...
Tombol a háború a Csendes-óceánon. A szövetségesek merész akcióra készülnek a Fülöp-szigeteken. A hírszerzés megtudta, hogy Cabanatuan közelében a japánok ötszáztizenhárom amerikai hadifoglyot tartanak őrizetben. 1945. január 28-án a hadsereg egyik zászlóaljának százhuszonegy katonája mintegy ötven kilométer mélyen behatol az ellenséges területre, hogy kiszabadítsa a foglyokat. A Henry Mucci ezredes vezette csapatnak elképesztő nehézségekkel kell szembenéznie. A cabanatuani rajtaütést az amerikai hadtörténet legsikeresebb mentőakciójaként tartják számon.