A film egy részletes betekintést nyújt az Egyesült Államok börtönrendszerébe és abba, ahogy ez feltárja a nemzet rasszal kapcsolatos egyenlőtlenségének történetét.
A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.
Az ipari forradalom, majd az 1800-as évek második felében megindult elképesztő gazdasági fejlődés alapjaiban változtatta meg az ember és a természet viszonyát. Az emberiség elkezdte nyersanyagforrásnak használni a természetet, kifogyhatatlan bőségszaruként kezelte. A kétszáz évnyi folyamatos ipari fejlődésért azonban súlyos árat kellett fizetnünk. A globális felmelegedés következménye megannyi katasztrófa, mely a veszélyre figyelmeztet. Most talán még van esély a változtatásra. Az alkotók feltárják, hogyan jutott el az emberiség arra a pontra, hogy fegyverek nélkül is elpusztítsa önmagát.
Az újságírónő Helen Thomast csak úgy emlegetik, mint „a sajtó First Ladyje”. Hatvan esztendőn keresztül fenntartott helye volt az első sorban a Fehér Házban rendezett sajtókonferenciákon. Kilenc elnök (!) ténykedéséről tudósított, és rengeteg interjút, beszámolót, riportot és elemzést készített elnökökkel, alelnökökkel, vezető politikusokkal. Ott volt minden fontos eseményen, ami a Fehér Házban történt. A filmben visszaemlékszik a legérdekesebb dolgokra, a fontos interjúira, a Fehér Házzal kapcsolatos pletykákra, a saját karrierjére.