A mind hazájában, mind külföldön nagy sikert aratott filmben egy testvérpár, Nicola és Matteo, valamint családjuk, barátaik sorsát követjük nyomon csaknem négy évtizeden keresztül.

Albert Quentin, nyugalmazott tengerésztiszt csendes kis panziót vezet Normandiában a háború alatt. Évekkel ezelőtt megígérte a feleségének, hogy felhagy az ivással, s tartja is a fogadalmát. Nyugalmas napjait egy fiatalember megjelenése pezsdíti föl. Gabriel Fouquet, leszerelt katona, és elvált a feleségétől. Spanyolországba készül matadornak, de előbb elbúcsúzna a kislányától, aki a városkában, egy lányintézetben nevelkedik. Quentinra nagy hatást tesz a fiatalember áradó személyisége, felhagy csendes, békés életvitelével, és követi Gabrielt a bohém kalandokba. Újra fiatalnak érzi magát, és újra élvezi az alkohol mámorát is...

Negyvenöt május 8-án, amikor mindenki a győzelmet ünnepli, Maciek és barátja, Andrzej a párt megyei titkárát, Szczuka elvtársat és kíséretét akarja megölni. A golyók célt tévesztenek, de a kudarc nem töri le a fiút. A feladatot mindenképpen végrehajtja. Este a szállodában Maciek megismerkedik Krystynával, s az együtt töltött szerelmes éjszaka után kritikusabban vizsgálja jövőjét. Szakítani akar múltjával, nem akar többé gyilkolni, bujkálni. Andrzej azonban megvetéssel hallgatja szavait. Maciek utoljára vállalja a gyilkos szerepét.

Az Európa főszereplője, Leo, egy idealista, német származású amerikai fiatalember. Azzal a céllal tér vissza 1945-ben Németországba, hogy segítséget nyújtson az ország újjáépítésében. Hálókocsi-kalauznak tanul a nagybátyja szárnyai alatt és rövid időn belül érzelmi és ideológiai csapdába kerül. Szerelmes lesz egy vasúttársaság-tulajdonos lányába, aki viszonozza az érzelmeit, de gondolkodása gyökeresen más, mint Leoé.

A koncentrációs táborok poklát megjárt Karin, hogy a háború után mielőbb szabad lehessen, férjhez megy egy olasz halászhoz, aki egy működő vulkán, a Stromboli tövében él. Rossellini Ingrid Bergmannal készült első filmje a neorealizmus nagy mesterei közül elsőként fordul az emberi lélek mélységei felé. (port.hu)

Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.

Amerika a japánok feletti győzelem napját ünnepli, hatalmas parádét rendeznek New York utcáin. Jimmy Doyle, a vad és kalandor természetű szaxofonista minden lánnyal flörtöl. Az egyik bálteremben találkozik álmai nőjével, Francine-nel. Másnap, a szállodában újra találkoznak, Jimmy meghallgatásra megy éppen, Francine elkíséri. Az öntörvényű Jimmy csak azt fújja, amit ő akar, és nem figyel a bártulajdonosra. Hogy mentse a menthetőt, Francine énekelni kezd. A remek párosítás láttán a tulaj felveszi őket. Jimmyvel azonban mindig gond van, Francine énekesi karrierje viszont felfelé ível.

Adolf Eichmann náci pártvezér a második világháború német veresége után megszökik a számadás elől. Tizenöt évvel később Argentínában ejtik foglyul az izraeli titkosszolgálat emberei, s egy fiatal rendőrtiszt, Avner Less előtt kell számot adnia a Harmadik Birodalomban betöltött szerepéről. A vallatás során két férfi megingathatatlan akarata feszül egymásnak, a világ pedig lélegzet-visszafojtva várja a lélektani harc eredményét.