Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...

A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?

Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak. Hitler a katonai vezetőséggel és néhány hívével elsáncolja magát a vezetőségi bunkerben. A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.Miközben az utcákon kétségbeesés tombol, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen - Albert Speer építészhez hasonlóan "a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny". Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson...

A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben.

A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.

A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...

Az ugandai Idi Amin volt a történelem egyik legveszettebb diktátora. Ellenfelei merényletet kísérelnek meg ellene, melynek során a humanitárius segélyakcióban részt vevő skót orvos akaratlanul megmenti a rettegett Amin életét. A hálás, ugyanakkor szeszélyes népvezér emiatt személyes orvosának és legfőbb bizalmasának fogadja a férfit. Dr. Garrigan kezdetben élvezi a kialakult helyzetet, de hamarosan rájön, milyen barbár közelében él. Megpróbál segíteni, akin csak lehet, miközben szeretne élve hazajutni az afrikai pokolból.

A halhatatlanok köztünk járnak. Louis, az arisztokratikus, szomorú tekintetű vámpír megjelenik egy fiatal riporternél, hogy a lehető leghitelesebb forrásként beszámoljon neki a vámpírok életének minden részletéről. Története 200 évvel korábban kezdődik: a vámpír Lestat végtelenül gonosz, ám ellenállhatatlan egyénisége rabul ejti a fiatal és gazdag Louist. A különös mámor vonzásában a fiú az elátkozottak sorsát, a halhatatlanságot választja: átalakul vámpírrá. Ettől kezdve élete folyamatos szenvedéssé válik: ahhoz, hogy éljen, ölnie kell.

Monty Brogan számára vészesen fogy az idő - 24 órán belül börtönbe vonul, hogy letöltse hétéves büntetését. Manhattan egykori királyaként Montynak most búcsút kell vennie attól a világtól, amely megnyitotta előtte az utat New York legmenőbb klubjaiba, de amely megfosztotta legközelebbi barátaitól. Utolsó szabadon töltött napján Monty újra felkeresi apját, aki soha nem hagyta cserben, és találkozik két régi jóbarátjával, Jacobbal és Slaughteryvel. Vele van barátnője, Naturelle is - talán éppen ő volt az, aki feladta a rendőrségnek... Az elismert rendező, Spike Lee (Szemet szemért, "Malcolm X") ezúttal egy olyan, nehéz életű emberről beszél, akit rengeteg kétely gyötör azzal kapcsolatban, hogyan is juthatott idáig, miközben az utolsó utáni pillanatban is küzd, hogy visszanyerje egykori énjét...

Egy röpke nap óráiba sűrítve három nő megkapó története... 1923: Virginia Woolf, a huszadik századi világirodalom nagy egyénisége, a tragikus sorsú írónő hosszú gyógykezelése után elkezdi írni "Dalloway asszony" című regényét. 1951: Laura, az öngyilkossági hajlammal küzdő terhes háziasszony meglepetés bulit akar rendezni férje születésnapjára, de kezébe akad a regény és teljesen belefeledkezik. 2001: Clarissa, a leszbikus kiadótulajdonos szintén meglepetés ünnepséget akar rendezni AIDS-ben szenvedő költő barátja tiszteletére. Mindhárom történet alapkérdése saját boldogságunk igazi célja és annak elérése mások életén keresztül. Három nő, egy regény: az egyik írja, a másik olvassa, a harmadik átéli... Világszerte számtalan díjjal méltán jutalmazott alkotás.

A Lisbon család egy michigani kisvárosban él. A családfő - egy ügyefogyott matematikatanár- nem igazán foglalkozik öt lánya nevelésével. Nem úgy a vallásos és zsarnoki anya, aki tiltások és parancsok segítségével irányítja a lányok életét. Monoton, rendezett életüket szörnyű tragédia rázza meg: a legfiatalabb lány, a tizenhárom éves Cecil öngyilkos lesz. Senki sem ismeri a lány kétségbeesett tettének indokát. A Lisbon család érzelmeit elfojtva megpróbál visszazökkenni a mindennapi élet medrébe, ám idővel kiderül, hogy ez lehetetlen.

Sarah és Brad látszólag boldog házasságban él a kertvárosi otthonukban, csak az a baj, hogy mással, más fedél alatt. Sarah egyedül neveli a kislányát, miközben a munkába temetkező férjét alig látja. Bradnél fordított a helyzet, ő vigyáz a gyerekre, miközben neje dokumentumfilmeket forgat. A magányos szülők a gyerekeiket sétáltatva, a játszótéren találkoznak. Egymás segítségével hamarosan újra felfedezik a szabadság és a szerelem érzését. De van-e jövője kapcsolatuknak? Titkolózzanak, vagy kezdjenek új életet? És mi lesz a gyerekekkel?

Volt idő, amikor Nathan Muir CIA-ügynök és a tanítványa, Tom Bishop elválaszthatatlanok voltak. Együtt járták a világot Vietnamtól Bejrútig egy olyan szakmában, amely veszéllyel és bizonytalansággal teli. De ez sok évvel ezelőtt volt. Muir az utolsó napját tölti a nyugdíj előtt, amikor megtudja, hogy Bishopot kémkedés vádjával bebörtönözték Pekingben, és huszonnégy óra múlva kivégzik, hacsak nem történik valami csoda. Megdöbbenésére a felettesei sorsára hagyják a fickót, nem akarnak egy nemzetközi konfliktust kockáztatni miatta. Miközben Bishop ideje egyre fogy, Muir belevág élete legveszélyesebb akciójába.

Michael Alig (Macaulay Culkin), a vidékről érkezett, New York-i önjelölt partiőrült története elevenedik meg ebben a szenzációs, látványos filmben. Michael a nyolcvanas-kilencvenes években az éjszakai klubok egyik meghatározó alakja volt, és mindenáron sztár akart lenni. A kezdetben ártatlan és naiv férfi a Limelight nevű klubban valósíthatja meg álmait, ahol fergeteges partikat szervez. De Michael életének megvolt a sötétebb oldala is: kemény drogozásba kezdett, és üldözési mániában szenvedett. Legsúlyosabb bűne mégis az volt, hogy meggyilkolt egy drogkereskedőt, Angelt (Wilson Cruz).