Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.
1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.
Több éves afrikai kiküldetés után az Odone házaspár visszatér Amerikába az ötéves kisfiukkal. A kis Lorenzón hamarosan súlyos betegség jelei mutatkoznak. Kiderül, hogy adrenoleukodisztrófiában (ALD) szenved, a ritka és gyógyíthatatlan betegség az idegrendszerét támadta meg. Az orvosok szerint a kisfiúnak csak néhány éve van hátra. A szülei, Augusto és Michaela nem hajlandók beletörődni a helyzetbe, harcba kezdenek a betegség ellen. Az orvosok hitetlenkedése ellenére - némi szerencsével és annál is több szeretettel és kitartással - egy fantasztikus gyógyszerre találnak, amely segít a halálra ítélt Lorenzón.
Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat
A kamasz Bennyvel nem törődnek a szülei. A tizennégy éves srác minden idejét videózással és kamerázással tölti. A képernyőn a brutális, erőszakos felvételeket szereti nézi, vagy az ablakból eléje táruló látványt rögzíti kamerájával. Számára minden, ami videóra van rögzítve, jobb és valóságosabb, mint amit a szemével lát. Különösen az általa felvett disznóölés képeit elemzi, sokszor megnézi, lelassítja, visszapörgeti. A videokölcsönzőben megismerkedik egy lánnyal, akit felhív a lakásukra. Azután hidegvérrel megöli, miközben mindezt videóra veszi. Később a felvételt megmutatja a szüleinek.
1992-ben a veterán Jack Starks amnéziás állapotban tér vissza Irakból és hamarosan rendőrgyilkosság vádjával elmegyógyintézetbe zárják. Egy különös orvos, Dr. Becker kísérleti gyógyszerek felhasználásával ijesztő kezelésnek veti alá. Az eljárás 15 évvel későbbre, egy jövőbeli hallucinációs utazásra küldi Jacket, ahol kétkedve kell szembesülnie egy olyan jövővel, amelyben ő már nem játszik szerepet. Jackie, akivel a gyilkosság előtt utoljára találkozott, és aki azóta felnőtt, közli vele, hogy Jack Starks pár nappal a kezelés megkezdése után meghalt.
Bobby (Joaquin Phoenix) és Joseph (Mark Walberg) testvérek, akik az évek alatt egyre inkább eltávolodtak egymástól, köszönhetően teljesen különböző életfelfogásuknak. Bobby a család fekete báránya, aki már nem is használja a családi nevet, a '80-as évek New York-jának pezsgő, nagyvilági életét éli, egy menő éjszakai klub vezetőjeként. Joseph apjuk, a brooklyni rendőrkapitány nyomdokába lépett, és rendőrként szolgál. Bobby klubjának orosz tulajdonosa szoros szálakkal kapcsolódik a drogkereskedelemhez, Vadim, az unokaöccse a klubot használja a tranzakciók helyszínéül. Bobby bár személyesen nem érintett a drogüzletben, a "nem lát - nem kérdez" politikáját követi. Ám, amikor a rendőrség Joseph vezetésével lecsap a bűnözőkre, választania kell a régi és az új élete között.
Tom Wingo maga mögött hagyja dél-karolinai otthonát, minden családi problémáját és New Yorkba utazik, ahol megpróbál segíteni a testvére pszichiáterének, Susan Lowensteinnek, és rekonstruálni a múlt rettenetes pillanatait, amelyektől a Wingo testvérek igyekeztek minél hamarabb megszabadulni. Tom saját múltját feltérképező önmarcangoló kalandjával nemcsak magának, hanem Savannah-nak is mentőkötelet dobhat. Ugyanakkor hősies önvizsgálatával bátorságot csöpögtet Lowenstein doktornőbe is, aki ezzel a frissen szerzett erővel és öntudattal lesz képes arra, hogy kiszabaduljon egy olyan házasságból, amely nemcsak őt, hanem kamasz fiát is végérvényesen tönkreteheti. Susan Lowenstein és Tom Wingo gyökeresen különbözik egymástól, máshonnan jönnek, mások a céljaik. Mégis a közös harc nemcsak ahhoz segíti őket, hogy felfedezzék valódi énjüket, hanem ahhoz is, hogy felfedezzék egymást...
Scott Hastings, a táncbajnok élete legsorsdöntõbb lépésére szánja el magát, mikor szülei legnagyobb elképedésére és ellenzése ellenére a táncos-tanuló Frant választja meg új partnerének. Az, hogy választása a "csúnya kiskacsára" esett, a táncosok csillogó világában nem csupán furcsának, de egyenesen árulásnak számít. A páros hamarosan megtapasztalja, hogy a csoda akkor történik meg, amikor a legkevésbé számít rá az ember.
Igby Slocumb, a lázadó és szarkasztikus 17 éves fiú harcban áll a jómód fullasztó világával, amelybe beleszületett. Skizofrén apja és önző, távolságtartó anyja és fiatal republikánus bátyja mellett Igby rájön, hogy ennél jobb is lehet az élet - és útra kel ennek reményében.
Amelia akkor veszítette el a férjét, amikor az éppen kórházba vitte őt, hogy megszülje első gyereküket. A baleset óta hét év telt el, de a nő még mindig nincs túl rajta, és azóta is egyedül neveli fiát, Samuelt. A srác nem könnyíti meg a dolgát: súlyos viselkedési problémákkal küzd, követelőző és erőszakos, ugyanakkor folyton retteg a szobájában ólálkodó szörnyetegektől. Egy nap talál egy Mr. Babadook nevű, nem hétköznapi gyerekkönyvet, amely hatására a fiú állapota rosszabbodik. Ahogy anya és fia egyre jobban elszigetelődik a külvilágtól, Amelia sejteni kezdi, hogy talán tényleg nincsenek egyedül a házukban.
Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.
A zongorista Jeanne megtudja, hogy ugyanakkor és ugyanott született, ahol a híres zongoraművész, Andre Polonski fia. Megpróbál utánajárni a dolognak, miközben kíváncsiságtól vezérelve felkeresi Polonskit is. A férfi a második feleségével, Mikával él, aki egy svájci csokoládégyár tulajdonosa. Polonski fia nem örül annak, amikor apja felfogadja mellé Jeanne-t zongoratanárnak. Egyik nap a lány különös dologra figyel fel. A kiöntött csokoládéból mintát visz a törvényszéki laborban dolgozó barátjának, aki szerint az erős altatót tartalmaz.
Jasira, a 13 éves arab-amerikai lány a kamaszok felnõtté válásának bonyolult és néha ijesztõ labirintusából keresi a kiutat. A szép és vonzó lány ébredõ szexualitása nemcsak önmagában kelt zavaros érzelmeket, hanem a környezetében lévõ férfiakban is. Szülei elváltak, és az addig vele élõ Jasirát, az anyja libanoni származású apjához küldi Texasba, amikor kiderül, hogy az élettársa szemet vetett a lányra. A NASA-nak dolgozó apa szigorú szellemben neveli a lányt, akit származása miatt az iskolában is folyamatosan gúnyolnak. A magányos Jasira barátokra és elfogadásra vágyik, amit úgy érez, a szomszédjuktól, Mr. Vuoso-tól kap meg, akinek a kisfiára iskola után vigyázni szokott. A tapasztalatlan gyereklány nem ismeri fel a közöttük kialakuló intimitás veszélyét.
Telly (Julianne Moore) igyekszik túlélni azt, amit nem lehet: egy repülõgép-szerencsétlenég során elveszítette 8 éves kisfiát. A pszichológus (Gary Sinise), aki a legtöbbet segített neki, feladja a küzdelmet: bevallja a nõnek, hogy emlékeibõl és fájdalmából semmi sem igaz: sosem volt gyereke és így az nem is halhatott meg - mindez csupán az õ agyában létezett. Ezzel a tudattal még nehezebb együtt élni, mint a gyásszal. Ám a legnehezebb még hátra van.
A munkamániás Melody a barátnőivel akarja tölteni az ünnepet. Ám kellemetlen meglepetésben lesz része, amikor a főnöke hazaküldi a szülővárosába, hogy győzze meg az embereket egy új diszkontáruház építéséről. Nem elég, hogy arra kényszerül, hogy újra kapcsolatba kerüljön a családjával és a gyermekkori szerelmével, Carterrel, a kisvárosban mindenki az új áruház ellen van. Szeretne visszatérni a megszokott életébe, ám Melody egy párhuzamos univerzumban találja magát, melyben sohasem hagyta el az otthonát, és Carter felesége.
A történet egy testvér párról szól, akik a clevelandi The Barbusters nevű zenekar tagjai. Patti Rasnick egy mélyen vallásos, egyedülálló anya, akinek meglehetősen bonyolult a kapcsolata a saját anyjával. Mivel a szüleitől eltávolodott és nehezen boldogul, úgy dönt, fejest ugrik a rockzenészek gondtalan életébe. Testvére, Joe Rasnick ellenben pont eltávolodik ettől az életformától, hogy némi állandóságot hozzon fiatal unokaöccse életébe. Egy családi válság miatt végül Patti is kénytelen hazatérni és rendezni anyjával a múltbeli sérelmeit.