Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.
A 121 éves Jack Crabb, a világ legvénebb embere maga az élő történelem. Történész érkezik az öregek otthonába, hogy hitelesen lejegyzetelhesse a régi idők utolsó élő szemtanújának szavait. Jack mesélni kezd: tízéves korában a csejennek fogságába esik, akik indiánként nevelik, de kíváncsi ifjúként visszacsábítja a sápadtarcúak világa. Éveken át keresgéli a helyét a két kultúra között, s hihetetlen kalandok részese lehet. Volt fehér és indián felesége, a legendás Vad Bill Hickok barátjává fogadta, s ő az egyedüli túlélője Custer tábornok utolsó rohamának a Little Big Horn folyó melletti mészárlásnál. Vajon az évszázad hőse volt, vagy az évszázad hazudozója? Dustin Hoffman lebilincselően személyesíti meg a címszereplőt, egyforma hitelességgel jelenítve meg annak több mint száz éven át, 15 éves korától 121 éves koráig átívelő életpályáját.
1941. Hawaii. Prewitt közlegényt, aki civilben ökölvívó volt, arra akarja kényszeríteni felettese, Holmes kapitány, hogy bokszoljon az egység színeiben. Mivel Prewitt már korábban elhatározta, hogy soha többé nem veszi fel a kesztyűt, nem engedelmeskedik a parancsnak. Ettől kezdve pokollá változik az élete. Közben a jóképű Warden őrmester szemet vet a kapitány feleségére, a kikapós Karenre. Még senki sem sejti, hogy néhány nap múlva bombák hullanak Pearl Harborre.
Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.
Jim, aki a kereskedelmi flottánál szolgál, javíthatatlanul romantikus álmodozó, aki már alig várja azt a pillanatot, hogy végre próbára tehesse bátorságát. Ám amikor a keleti tengereken hajózva eljön a nagy nap, cserbenhagyja képzelőereje és megbocsáthatatlanul gyáván viselkedik. Tette súlyos következménnyel jár: a civilizált világ kitaszítja magából. Jim azonban szeretne bizonyítani és a távoli Patusánban, valahol a keleti szigetvilágban, ott, ahol a békeszerető helybeliekre egy kiskirály uralma alatt nagyon rossz napok járnak, újra lehetőséget kap, hogy megmutassa rátermettségét.
A villamosenergia-titánok, Thomas Edison és George Westinghouse versenyeznek egy fenntartható rendszer megteremtése, és Amerika kivilágítása érdekében.
A nagy vonatrablás megtörtént esemény: 1855-ben, a krími háború idején az úri rabló, Edward Pierce és társai kifosztották a London-Párizs expresszvonat postakocsiját, amelyben a katonák zsoldját szállították.
1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.
Az angolok szolgálatában álló indiai Mangal (Aamir Khan) megment egy brit tisztet a harcok során. Így alakul ki jó barátság a bátor Mangal Pandey szipoj közlegény és a felvilágosult William Gordon (Toby Stephens) angol százados között. A közelgő történelmi vihar azonban nem kíméli az ő barátságukat sem. A Kelet-Indiai Társaság ugyanis új lőfegyvert vezet be, az Enfield-féle puskát. Csakhogy a katonák közt híre megy, hogy a töltényeket állati zsírral kenték be. Vallási okokból megtagadják, hogy kezükbe vegyék a töltényt. Ez az esemény volt a kirobbantója az 1857-es szipojlázadásnak, amely alapjaiban rengette meg a brit birodalmat.
Franciaország, Normandia. Emma, a csinos, fiatal lány hozzámegy a kisvárosi orvoshoz, Charles Bovary-hoz, csakhogy minél messzebb kerülhessen végre apja sertéstelepétől. Miután betekintést nyer a vidéki felső tízezer mindennapjaiba, hamarosan ráébred, hogy ez nem neki való. Semmi izgalmat nem tartogat számára a tehetős férje és a nagyvilági lét, úgy érzi megfojtja ez az élet. A nyugtalan szépség a házasságán kívül kezdi keresni az izgalmakat és a szenvedélyt. Gustave Flaubert regényéből.